Hírvilág

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

2017. MÁRCIUS 21.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) létrehozásának tizedik évfordulója alkalmából a tudományos akadémiának megfelelő francia nemzeti kutatóközpont, a CNRS által rendezett konferencián elhangzott előadások is megmutatták, hogy a közép-kelet európai országok még mindig komoly lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest a kutatás-fejlesztés területén. A Közép-Európában elért vezető szerepét is csak úgy tudja hazánk megőrizni, ha jelentősen növeli a hazai kutatási ráfordításokat, miután Lengyelország és Csehország ezt már megtette - hangsúlyozta az NKFIH elnöke.

A párizsi esemény célja az volt, hogy az ERC programhoz kapcsolódó - és Magyarországon az NKFI Hivatal által támogatott - vendégkutatói ösztöndíjprogram népszerűsítésével elősegítse többek között a fiatal magyar kutatók látogatását is a CNRS eddigi ERC-nyertes kutatócsoportjainál, akik az ott szerzett inspirációk alapján maguk is sikeres pályázókká válhatnak a kiemelkedő presztízsű programban.

Az NKFI Hivatal adatai szerint 13 támogatott projekttel és összesen csaknem 19 millió eurónyi elnyert támogatással Magyarország a legeredményesebb pályázók egyike a régióban.

Pálinkás József értékelése szerint fordulóponthoz érkeztünk, választani kell "a fejlődés vagy a lemaradás között". Ebből a szempontból a 2018-2019-es időszak szerinte kritikus lesz, akkorra fog egyértelművé válni, Magyarország megteszi-e a szükséges lépéseket ahhoz, hogy kutatási, fejlesztési és innovációs központtá váljon. A 2016-2017-ben erre a területre fordított jelentős uniós források is csak akkor fognak hasznosulni, ha növeljük a hazai ráfordításokat - hívta fel a figyelmet.

Pálinkás József és Alain Schuhl részvételével sor került a francia tudományos központ és az NKFI Hivatal által felügyelt magyarországi ELI-intézmény, a szegedi lézerközpont közötti együttműködésről szóló megállapodás aláírására., Pálinkás József szerint "ez nagyon jelentős elköteleződés" francia részről, amelyet tovább kell bővíteni.

A Kelet-Közép-Európában - a szegedi lézerközpont mellett Csehországban és Romániában - létrehozandó ELI-infrastruktúra kihasználása és sikere Pálinkás József szerint nagyon fontos az Európai Unión belüli bizalom megerősítése szempontjából. Ugyanakkor a berendezés kapacitásának csak 20-25 százalékát tudjuk Magyarországon kihasználni, ezért az NKFIH elnöke arra számít, hogy a nyugati partnerek nem hagyják cserben Magyarországot, amely mintegy 70 milliárd forintért megépítette a kapacitást. Ennek érdekében a NKFIH azt szeretné, ha Franciaország tagdíj befizetésével a jövőben részt venne az ELI-konzorciumban.

A lézerközpont sikeres projektté tétele volt az egyik témája a francia nemzetgyűlés és szenátus mellett működő tudományos és technológiai tanácsadó szervezet (OPECST) vezetőivel folytatott megbeszélésen, valamint a ANR, a francia nemzeti kutatásfinanszírozási ügynökségnél tett látogatáson is.

"Világossá tettem, hogy mennyire fontos, hogy Magyarország teljes mértékben integrálódjon az európai infrastruktúrába és kutatási térbe" - mondta Pálinkás József.

A 2013-ban létrejött BPI France - amely befektetési bankként működő finanszírozási közintézményként céges és intézményi innovációs és kutatási projekteket támogat, valamint tanácsadással is foglalkozik startupok és innovatív kis- és középvállalatok számára - Pálinkás József szerint kiválóan együttműködhetne a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által a közelmúltban létrehozott Hiventures kockázati tőketársasággal.

Pálinkás József találkozott a franciaországi magyar kutatók hálózatának (Science Innovation France Hongrie, SIFraH) képviselőivel is. Véleménye szerint ez a közösség a maga eszközeivel nagyban segítheti a magyar-francia tudományos kapcsolatokat, bevonható a hazai kutatási programok értékelésébe, és segítheti a magyar tudomány eredményeinek franciaországi láthatóságát is.

Forrás: MTI
MTI 2017. március 16., csütörtök 12:56

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

PharmaPraxis

Húsz éve Magyarország stratégiai partnere a Servier Hungária

Kitartás - elkötelezettség, emberi kötődés a magyar kutatók iránt, folyamatos megújuló befektetés: ezek a gondolatok jellemezték a Servier elmúlt 20 évét hazánkban

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

Gondolat

Bifurkációs pont: vagy változunk, vagy elpusztulunk

Az akadémiai székfoglaló előadása kapcsán a fenntarthatóság problémaköréről kérdeztük László Ervint.