Ha azt gondoljuk, hogy egy kávézó a legmegfelelőbb hely egy találkozóra, akkor látnunk kellett volna a török kávéházakat az 1550-es években. A Journal of Consumer Research című folyóiratban közölt tanulmány azt vizsgálta, milyen szerepe volt a fogyasztók evolúciójában a kávéházaknak. A szerzők, Eminegül Karababa (University of Exeter, Egyesült Királyság) és Güliz Ger (Bilkent University, Ankara, Törökország) igen mélyre ástak az Oszmán Birodalom kávéházainak történetében. A dokumentumokból kiderült, hogy ezek a kávéházak egy csésze kávénál sokkal többet nyújtottak vendégeiknek. A kuncsaftok a kávéházakban nem csak bábszínház, mesemondó, zenei és táncos előadásokat tekinthettek meg, hanem szerencsejátékokat űzhettek, kábítószert fogyaszthattak és fiatal fiúkkal találkozhattak. A korai kávéházak igen zavaros vállalkozások voltak. Az ilyen helyek alapítása, szabályozása, legalizálása mindig is nagy vitát váltott ki, ugyanis a kor vallásos törvényei, erkölcsi előírásai szerint a kínált szolgáltatások bűnnek és törvényileg tiltottnak számítottak. Ezért az állam újból és újból felszámolta az ilyen helyeket. Ennek ellenére a kávéházak világa mégis virágzott. A 16. és 17. században a birodalom minden rétege kávéházakba járt, hogy kávét igyon, társadalmi életet éljen, vitázzon, üzleteljen. A kávéházi diskurzus gyakran bírálta az állami és vallási vezetőket, így társadalmi változás mozgatója lett. „Ugyanakkor, az oszmán fogyasztó, az állami és vallási előírásokkal szembe menve saját etikai kódexet alakított ki, és részt vett a kávéházi kultúra formálásában, ezáltal pedig saját maga is formálódott.” „Nyilvánvalóan a korai modern Oszmán Birodalom környezete nagyon sokban különbözött egy modern kapitalista rendszertől.” – írták a szerzők. „Azonban a fogyasztói társadalom nem egy újdonsült vagy időszakosan felbukkanó jelenség, ahogy azt sok kutató állítja.” Forrás: Medipress