Hírvilág

Ördögi kör: a viszketés

2012. MÁRCIUS 07.



A kínzó panasz oka: ismeretlen. Szinte az őrületbe kergeti, akit elér. Márpedig gyakorló orvosok szerint életében legalább egyszer mindenki megtapasztalja valamilyen formában. Hogy miről van szó? Nem találós kérdés, bár talányos a téma: a viszketés. Sokan szenvednek tőle, és olyan intenzív kínokat képes okozni, melyek akadályozzák a nappali nyugalmat, a munkavégzést, az alvást, minden köznapi cselekvést.


Bár ősi jelenségként tartják számon, az orvostudomány még ma sem fejtette meg valamennyi titkát, apróbb-nagyobb "trükkjeit."
Mitől viszketünk? A kérdést - első körben - egy bőrgyógyásznak szántam, hiszen az tűnt a legkézenfekvőbbnek, merthogy a bőrünk viszket. Kádár László bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos azonban gyorsan lehűtötte érdeklődésemet, mondván: "ez rendkívül bonyolult kérdés, és nem is csak a bőrgyógyász kompetenciája."

Rendkívül kellemetlen panasz

Itt indult el az a hólabda, amely a belgyógyásztól az anaszteziológuson át az ideggyógyászig, a pszichológustól az onkológusig lavinává terebélyesedett. Mert a viszketés témája sokszereplős az orvostudományban.

Mit sikerült megtudnom? Abban valamennyi szakorvos véleménye egyezik, hogy rendkívül kellemetlen panaszról van szó, amely általában a bőrön jelentkezik, de ez sincs mindig így, hiszen bizonyos nyálkahártya gyulladásos esetekben viszkethet a torok és a garat is belülről. Az meg aztán egyáltalán nem biztos, hogy a bőrön jelentkező tünetek valóban bőrgyógyászati betegséget jelentenek.

Akkor hát mitől viszketünk? A közönséges rovarcsípéstől a bőr kiszáradásán keresztül a bárányhimlőig és pikkelysömörig, a gombás betegségekig, ekcémáig és allergiáig sokféle ok lehet, de viszketéssel járhatnak különféle belgyógyászati kórok, mint a cukorbetegség, a máj, a vese betegségei, pajzsmirigyfunkció-zavarok, gyógyíthatatlan daganatos kórok és pszichés zavarok is, valamint nemi betegségek.

Ördögi kör

Bármi váltja ki az elviselhetetlen érzést, a viszketés vakarásra ösztönöz. És bár a vakarás nyomán 30-40 másodpercig megkönnyebbül a páciens - mert e rövid időre kikapcsol az agyunkat értesítő idegpálya - utána fokozott intenzitással jelentkezik a fájó, maró érzés, a viszketés még erőteljesebb lesz. Vagyis "ördögi kör" alakul ki, mert minél jobban vakarjuk a bőrt, annál jobban viszket, és még különféle bőrirritációk is kialakulhatnak.

Mit lehet mégis tenni? Ha a bőrön szemmel látható jelek mutatkoznak - kiütések, foltok -, akkor első menetben mégis a bőrgyógyászhoz tanácsos fordulni; amennyiben nem bőrbetegség okozza a viszketést, további vizsgálatokra küldi a pácienst. A viszketés belgyógyászati okainak kiderítése alapos kivizsgálást igényel. Az egyszerű, banális, hétköznapi panasz olykor súlyos belszervi problémákra utal.

A fájdalomérzet egy fajtája

A kezelés eredményessége az okok feltárásának függvénye. Értelemszerűen kétféle lehet: tüneti vagy oki. Vagyis az egyszerű gyulladáscsökkentő kenőcsöktől, a hűsítő, fájdalomenyhítő készítményekig, nyugtató szerekig, az antihisztaminos szerektől a szteroidokig többféle lehetőség adódik, de végleges gyógyulást csak az okok feltárása és azok megszüntetése hozhat.

Nem véletlen, hogy a betegeket és orvosokat egyaránt próbára tevő jelenség a kutatók számára is izgalmas feladat. Annál is inkább, mert egyre több embert érint. Egy felmérés szerint a betegek 8 százaléka krónikus, visszatérő viszketés miatt fordul háziorvosához.
A mai álláspont szerint a bőrben a hámréteg és a kötőszövet határán végződő idegrostok stimulációja okozza a viszketés kínzó érzését, amelyek kapcsolatban állnak a gerincvelőn és az agyalapon keresztül az agykéreggel. A kutatók egy része úgy tartja, hogy a viszketés a fájdalomérzet egyik fajtája. A fájdalmat és viszketést közvetítő idegpályák tanulmányozása újabb gyógyszerek kifejlesztéséhez nyújthat segítséget.

Arról is érkeznek hírek, hogy amerikai kutatók állatkísérletek során felfedezték a viszketés génjét, amely a későbbiekben a célzott kezelések kidolgozását teheti lehetővé. Európában már működik viszketésambulancia is, ahol enyhítenek a panaszokon. Ami biztos: a viszketés vakarásra ösztönöz, a vakarás pedig újabb viszkető fájdalmat okoz.
Az orvosok mai álláspontja szerint a viszketést - főként, ha nem átmeneti, hanem hosszan tartó - komolyan kell venni, mert mintegy félszáz betegség okozója lehet. Bár önmagában nem számít betegségnek, olyan tünet, amely mindenképpen jelzés értékű.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.