2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A milliókat érintő súlyos neurológiai zavar, az epilepszia nem kap elegendő figyelmet és kutatási támogatást - állítja egy tanulmány, mely a Neurology című folyóiratban jelenik meg 2011. január 4-én.
"Szinte semmilyen megfigyelés nem áll rendelkezésre az epilepsziáról, sem az újonnan diagnosztizált eseteket nem gyűjtik az Egyesült Államokban ” – mondta Edwin Trevathan, a St. Louis Egyetem Közegészségügyi Főiskolai karának dékánja, a Neurology című folyóirat szerkesztői biztosságának tagja. „Emiatt nincsenek megfelelő adataink egészségügyi vezetőink tájékoztatására. A legjobb kutatóink pedig 30-50 éves adatokkal dolgoznak.”
Trevathan rámutatott arra, hogy milyen kevés támogatás érkezik a kongresszustól a Betegségmegelőzési és Kezelési Központhoz. A pénzt általában figyelemfelkeltő kampányokra költik a létfontosságú közegészségügyi infrastruktúra helyett. A CDC-nél is más prioritások kapják a szűkre szabott, opcionális juttatásokat.
"Az epliepszia hatással van a közegészségügyre. Nagyon nagy szükség lenne a betegség trendjének megfigyelésére, hogy a kezelés fejlődését nyomon lehessen követni, az ezzel kapcsolatos problémákat beazonosítani, és hogy rendelkezésre álljon egy naprakész adatbázis a kutatásokhoz” – mondta Trevathan.
Egy hasonló tanulmányban a kutatók célja az volt, hogy felfedezzék az epilepszia kialakulásának kockázati tényezőit. 412 rochesteri epilepsziás beteg 1960 és 1979 között felvett adatait elemezték. Kiderült, hogy 26 emberből legalább 1 epilepsziás lesz. A kockázat magasabb az idősebbeknél. 50-80 év között 3 százalék az esély, míg 50 éves kor alatt 1,6.
"Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy több kutatásra van szükség, különösen azért, mert az amerikai társadalom egyre öregszik. A kutatások hasznos információkkal szolgálnának az egészségügyi szolgáltatások szervezői számára” – mondta el a tanulmány szerzője, Dale C. Hesdorffer, a Kolumbia Egyetem Sergievsky Központjának klinikai epidemiológus adjunktusa.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Epilepsza esetkönyv. Sikerek, kudarcok, tanulságok
Új nézőpontok a generalizált epilepsziák szemléletében
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Hírvilág
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Női epilepszia. 1. rész
A személyiségzavarok jelentősége epilepsziában
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás