Hírvilág

Minden 22-dik percben összeroppan egy csigolya

2011. OKTÓBER 11.

1999 óta szerte a világon október 20-án tartják az oszteoporózis - magyarul a csontritkulás - világnapját. Magyarországon 1996-ban rendezték meg először, és idén 15. alkalommal kerül a figyelem középpontjába a „néma járvány”. A Világnap bár minden évben fontos eseménye a betegség megelőzését célzó ismeretterjesztésnek, és egyre több ország is csatlakozik programokkal a világnapi felhíváshoz, a csontritkulás sajnálatos módon mégsem kap elegendő figyelmet sem a laikusok, sem a politikai döntéshozók körében.

Ebben az évben az Oszteoporózis Világnap, a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány javaslatára, a gerincoszlopot alkotó csigolyák „egészségére”, a csigolyatörésekre utaló jelekre, azok következményére, az életminőség jelentős romlására hívja fel a figyelmet.

Az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME) és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológia Társaság (MOOT) világnapi rendezvényén a csigolyatörésekről, az oszteoporózis ellátásában, kezelésében egyre nagyobb teret kapó új, Magyarországon is már hozzáférhető innovatív gyógyszeres és nem-gyógyszeres megoldásokról esett szó. Arról, hogy az idősödő társadalomban, ahol a krónikus betegségek, így a csontritkulás egyre emelkedő előfordulásával / prevalenciájával kell számolnunk, a szakma, a tudomány a Csont és Ízület Évtizede alatt milyen eredményeket ért el a betegek kezelésében, életminőségük javításában.

Az oszteoporózis, maga a betegség, kezdetben néma, nincsenek tünetei, ugyanis a törés kialakulásáig a betegek általában nem tudnak róla, hogy csontritkulásuk van. A következmények viszont a betegségben szenvedők millióinak életében nagyon is jól láthatók.

A csigolya-összeroppanások, a csontok törékenységéből, a csontszilárdság csökkenéséből adódó törések leggyakoribb formái, sajnos gyakran elkerülik a klinikusok figyelmét (Európában a nem diagnosztizált csigolyatörések aránya 29%). Mivel nem ismerik fel őket, ezért aztán kezeletlenül is maradnak, tévesen izomhúzódás vagy arthritis következtében kialakuló hátfájásnak diagnosztizálják. E veszélyes törések „aluldiagnosztizálása” világszerte komoly problémát jelent.

A csigolya-törés tehát hátfájással jár; csökken a testmagasság, immobilitás (mozgásképtelenség) és gerinc-deformitás alakul ki. Mindezek következtében romlik a légzésfunkció, nő a társbetegségek kialakulásának kockázata, nő az ágyhoz kötött napok száma, nagymértékben romlik az életminőség: nehezítetté válik a mindennapi aktivitás otthon és a munkahelyen egyaránt; depresszió léphet fel, károsodik az önértékelés. A törés a testkép lerombolását eredményezheti és végső soron korai halálhoz is vezethet.

Az első csigolyatörés után - még akkor is, ha azt nem is ismerik fel - a beteg ki van téve a további törések kockázatának. A csigolyatöréseknek három fontos jele van; ezeket nem szabad szem elől téveszteni:


o a testmagasság csökkenése,
o hátfájás,
o a hát meggörbülése.


Ilyen panaszok esetén - különösen az 50 felettiek számára - ajánlott mielőbb orvoshoz fordulni.


A csontritkulás - sokak életminőségét nagymértékben rontva - jelenleg mintegy 200 millió embert érint a világon. Magyarországon ma becslések szerint a népesség tizede, mintegy 900 ezer ember szenved oszteoporózisban. A betegség számlájára hozzávetőlegesen évi 100 ezer csonttörés írható. Ezek sürgősségi ellátása 16 milliárd forintba kerül, majd a további ellátás - a törést követő első évben - további jelentős összeggel (mintegy 10,5 milliárd forinttal) terheli meg az egészségügyi költségvetést.


A veszélyeztetettek magas és egyre növekvő száma, a csonttörések veszélye, vagy a bekövetkezett törések nyomán kialakuló mozgáskorlátozottság, majd az akár életet is fenyegető súlyos szövődmények ténye jelentős népegészségügyi problémává teszi a csontritkulást szerte a világon.


Kulcsfontosságú éppen ezért, hogy figyelmet kapjon a betegség, figyelmet kapjon a tudatos megelőzés gondolata, és ebben az évben hangsúlyozottan a csigolyatörések, illetve az arra utaló jelek felismerésének fontossága.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.