Hírvilág

Melyik prosztatarák lesz halálos?

2011. AUGUSZTUS 15.

A prosztatarákok többsége olyan lassan progrediál, hogy a beteg nem abba hal bele, őket ezért nem érdemes kezelni. A betegek kisebbik részében azonban a daganat agresszív, és halált okoz. Eddig klinikai, képalkotó és laboratóriumi módszerekkel nem igazán sikerült megtalálni a rossz prognózisra utaló jeleket.

A daganat prosztataspecifikus antigénen alapuló szűrése önmagában is vita tárgya. A kérdés körüli vita folytatódik, azonban a jelenlegi szűrési paradigma jórészt érintetlen marad, és az orvosok továbbra is bizonytalanok abban, mely betegek szenvednek a prosztatarák agresszív, letális fenotípusában.

Most két nagy vizsgálat időközi elemzésének az eredményei szolgáltattak néhány nyomot, amelyen érdemes lehet elindulni. A szerzők azt vizsgálták, hogy a betegség progressziójával kapcsolatos bizonyos molekuláris markerek nyújtanak-e prediktív információkat a prosztatarák letalitásáról. A megfigyeléses vizsgálatban 1172, medián 72 éves prosztatarákos beteg vett részt.

Áttekintették a betegek kórlapjait, és a biopsziás mintákban immunhisztokémiai festéssel tanulmányozták a mikroerek sűrűségét és a Bcl-2 (az apoptosissal összefüggő molekula), a p53 (tumorszuppresszor fehérje), a béta3 integrin (az angiogenesisben szerepet játszó receptor) és a szolúbilis vascularis endothelialis növekedési faktor expresszióját.

A több mint 15 éves követés során a halálesetek 22%-át okozta prosztatarák. Az életkor és a klinikai jellemzők szerinti korrekció után a betegségspecifikus halálozás kockázatát növelte a szövettani mintában a Bcl-2 és a p53 jelenléte és a mikroerek nagyobb sűrűsége.

Bár az eredmények érdekesek, továbbra is kérdéseket vet fel az immunhisztokémiai leletek szabványosításának a hiánya és a statisztikai elemzésben talált széles megbízhatósági tartományok, amelyek ezért a markerek prognosztikai értékével kapcsolatban is kétségeket ébresztenek a kis kockázatú betegek esetében.

Továbbra is döntő fontosságú cél az olyan egyszerű, egyértelmű eszközök kifejlesztése, amelyekkel azonosíthatók a kedvező klinikai és patológiai paraméterek ellenére rossz prognózisú betegek. Ahogyan azonban azt a kísérő szerkesztőségi közlemény szerzői is megjegyezték, ezek a prognosztikai markerek még igencsak messze állnak attól, hogy készek legyenek a klinikai alkalmazásra.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

Ann Intern Med 2009 May 5; 150:595.

Ann Intern Med 2009 May 5; 150:647.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Prosztatarákos betegeikért futották körbe a Balatont az orvosok

A prosztatarákos betegeknek erőt adó, mozgásra ösztönző kisfilm készült arról, hogyan futották körbe a Balatont az őket kezelő szakorvosok.

Hírvilág

Lokalizált prosztatarák: felesleges a kezelés?

Kevéssé agresszív prosztatatumorra utaló szövettani lelet esetén megfelelő választás a beteg megfigyelése, kezelés nélkül.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.