Hírvilág

Méheltávolításkor kivegyék a petefészket vagy ne?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Azoknál a nőknél, akiknél méheltávolítás kapcsán a petefészkeket is kiveszik, kisebb valószínűséggel alakul ki petefészekdaganat, nem emelkedik a szívbetegségek kockázata, a csípőtörések száma és egyéb rákos megbetegedések valószínűsége sem. Amerikai kutatók 250 ezer, menopauzában lévő 50 és79 éves kor közötti nő adatát elemezték, akiknek méhét eltávolították, és családjukban nem fordult elő petefészekrák. 56 százalékuknak petefészkeit is eltávolították a műtétkor: ez a leggyakoribb nőkön végzett nagyműtét Amerikában. 79 százalékuk ezt követően hormonpótló kezelésben (HRT) részesült. Az eredmények nem egyeznek meg a Nurses Health Study eredményeivel, ahol kapcsolatot találtak a petefészek eltávolítás és a szívbetegség kockázata között, továbbá a rákos halálozás, valamint az összhalálozás között. A korábbi vizsgálat 24 évig tartott (a jelenlegi csak nyolc évig) és alacsonyabb volt a vizsgált betegek átlagéletkora is (51 és 63 év). „Az eredmények nem egybehangzóak” - véli Dr. Vanessa Jacoby, a Kalifornia Egyetem (San Francisco) szülészet-nőgyógyászat docense. „Egyelőre nincs jó válasz arra, hogy bent hagyjuk-e a petefészkeket méheltávolításkor vagy sem. Ezzel kapcsolatban további kutatásokra van szükség.” A közlemény az Archives of Internal Medicine folyóiratban jelent meg. Az USA-ban évente 600 ezer méheltávolítást végeznek, leggyakrabban miómák (jóindulatú méhdaganatok) és rendellenes vérzés miatt. Ilyenkor a 40 évet betöltött pácienseknek rutinszerűen felajánlják a petefészkek eltávolítását is, hogy megelőzzék a petefészekrák kialakulását, ami ugyancsak a nők 1,4 százalékát érinti, de igen magas a halálozási aránya. A módszer egyre kevésbé népszerű, mert csökken a hormonpótló kezelések száma is. Ugyanis azt kapcsolatba hozták a rákos- és szívbetegségek kockázatának emelkedésével éppúgy, mint a stroke gyakoriságának növekedésével. A vizsgálatok a petefészkek bennhagyása esetén a csontritkulás csökkenését igazolták. Az új vizsgálat szerint azoknál, akiknél kiveszik a petefészkeket, sem kell magasabb kockázattal számolni. Valójában azok között, akiknek bennmarad a petefészke, kisebb százalékban számolnak be petefészekrákról, mint azoknál, akiknek nem volt ilyen műtétje. A vizsgált 25 448 nő között, akinek petefészkeit is eltávolították, kicsit magasabb volt a magas vérnyomás és az anginás panaszok valószínűsége, de nem nőtt a szív-érrendszeri megbetegedések, mint például a szívinfarktus, a stroke vagy a tüdőembólia kockázata. „Még azok között a nők között is, akiknek családjában nem fordult elő petefészekrák, születtek olyan döntések, hogy távolítsák el petefészkeiket, elsősorban emlőrákos megbetegedések miatt” - mondta el Dr. Elizabeth Poynor, a Lenox Hill Kórház (New York) onkológusa. „A petefészkek eltávolítása csökkenti az emlőrák kialakulását, főleg a magas kockázatú csoportban, ugyanis van összefüggés a két betegség között”. Annak ellenére, hogy a vizsgálatba bevont nők többsége hormonpótló kezelést kapott látszólag minden mellékhatás nélkül, Poynor mégsem nem javasolja a kezelést. „A hormonpótló kezelés és a petefészkek bennhagyásának megítélése egyénre szabottan kell hogy megtörténjen" - nyilatkozta. "Az orvos fő feladata, hogy betegét kellő mennyiségű információval lássa el, hogy az a lehető legjobb döntést hozhassa meg. Az új adatok ismét bizonyítják, hogy egyértelmű, széleskörű következtetéseket nem olyan könnyű levonni a témában. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Új módszerek a méheltávolításban

Emlő-és petefészek eltávolítás és a rák

Ígéretesnek tűnik a petefészekrák új, korai szűrése

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.