A parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén számolt be a Nemzeti Erőforrások Minisztérium egészségügyi államtitkárság népegészségügyi főosztályának megbízott vezetője, Gyebnár Brigitta a hazai dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokról, s az azokkal kapcsolatos tervekről. Alkoholfogyasztás Ezen a területén hazánk nem tudott visszalépni a negatív statisztikák éléről. Részben a túlzott alkoholfogyasztáshoz felelős a daganatos, a szív- és érrendszeri, pszichiátriai betegségek magas számáért is, de kockázati területe emellett a baleseti, a családon belüli, és más erőszakos bűncselekmények is. Így összességében évente mintegy 8000 ember halála vezethető vissza a nagyivásból és alkoholizmusból eredő okokra. Az utóbbi évek felmérései azt bizonyítják, hogy immár nem csak a fiúk, de a lányok körében is növekszik az alkoholfogyasztás, ami problémás viselkedést okoz a fiatalok körében. Mára ismét közelítünk a 13 liter/fő tömény szeszben mért éves fogyasztáshoz, s bár ebben voltak ingadozások az elmúlt 20 évben, ilyen rossz adattal a nyolcvanas években találkoztak utoljára. A nemzeti alkoholstratégiát négy évvel ezelőtt kezdték el kidolgozni a szakemberek, amelyet integráltak a Lelki Egészség Országos Programba. A főosztályvezető szerint a legfontosabb teendőknek a korai alkoholfogyasztás megakadályozására kellene irányulnia, és adópolitikai irányban is terveznének változásokat: adóemeléssel a fogyasztás csökkenthető lenne. A kampányokban az ágazatok közötti együttműködésre kellene törekedni. „Kell még néhány száz év, hogy a probléma megoldódjon” – vélte Iván László (Fidesz), mert abban szerepe van a frusztrációs tendenciáknak is, a probléma tehát mélyen gyökerezik, komplexebb kezelés szükséges. Az alkoholproblémák megoldása nem kap megfelelő megközelítést sem a szakmától, sem a politikától. Szilágyi László (LMP) szerint is komoly szociokulturális kutatásokat igényelne a nagymértékű alkoholfogyasztás okainak feltárása. „Csodálkozom, hogy az egészségügyi bizottság nem emelt szót a házi pálinkafőzés engedélyezésekor, mert ezek az otthon előállított termékek hamarosan a falusi kocsmákban lesznek” – mondta Kovács Tibor (MSZP), hozzátéve, hogy korábban a jövedéki tanács többször foglalkozott az alkohol és a dohányáruk adóztatásának emelésével, ám ez nem orvosolja a problémát. Az adóemeléssel emelkedik a csempészett áruk mennyisége. Mikola István, a bizottság Fideszes elnöke erre úgy reagált, hogy korábbi vizsgálódások rámutattak arra, hogy nincs szignifikáns hatása az otthoni főzés engedélyezésének az alkoholfogyasztás mértékére, példaként Skóciát említette. Dohányzás Gyebnár Brigitta beszámolójából kiderült, ezen a területen, ha lehet, még rosszabbul állunk, mint az alkoholfogyasztásban. A dohányzás következtében áttételesen 30 ezer ember hal meg évente, vezető halálok a tüdőrák, amely megelőzhető haláloknak tekinthető, de a cardiovascularis betegségek 30%-a is összefügg a füstölgéssel. A dohányzás népegészségügyi és gazdasági károkat egyaránt okoz a társadalomnak, de nem csak az aktív dohányosok tekintetében: a passzív dohányzás önmagában 17 milliárddal járult hozzá a károk mértékéhez. A fiatalok, gyerekek és tanulók egynegyede dohányzik, bár némi javulás érezhető a nemdohányzók javára, de a dohányzást imitáló termékek (vízipipa, elektromos cigaretta) további problémákat okoznak. A tárca fontosnak tartja a lakosság tájékoztatását, az iskolai egészségfejlesztő programokat, de segíteni kell az alapellátás szintjén is a leszokást segítő programokat, mind a gyógyszeres, mid a nem gyógyszeres terápiák integrálásával. A jogi szabályozás bevezethetné a zéró tolerancia elvét, amely minden közösségi helyen tiltaná a füstölést. Ugyanezzel az eszközzel változtatni lehetne a dohánytermékek gyártása, kiszerelése, csomagolása területén, így márkanév nélkül, egyendobozban jelenhetnének csak meg a piacon a dohánytermékek. Az adóztatás területén bevezethetnék a szálankénti termékdíjat, az ebből származó bevételt a megelőzésre lehetne visszaforgatni. A bizottság ülésének meghívott vendége, dr. Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke arra hívta fel a figyelmet, több más szervezettel egyetértésben és összefogva azért kívánnak lobbizni a jogalkotóknál, hogy a jogszabályok hazánkban is feleljenek meg az Unióban elfogadottaknak, mert ma nem azok. Szigorú tiltást kellene bevezetni a dohányzást illetően az oktatási intézményekben, a hideg és melegkonyhával rendelkező vendéglátó ipari egységekben egyaránt. Kívánatos lenne, hogy a dohánytermékek „láthatatlan” helyen legyenek megvehetők, nem kellene azokat kitenni fő helyre a szupermarketekben, hanem csak trafikokban szabadna engedélyezni az árusítást. Törvényben kellene végre leszögezni, hogy a dohányzás szenvedélybetegség, s finanszírozni a leszokást segítő programokat. Utalt arra is, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében tett radikális intézkedéseket a lakosság nagy része helyeselte. Kovács Tibor (MSZP) szerint a jövedéki adó emelése eddig sem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, 1-2 hónapos fogyasztás-visszaesés után – a csempészáruk mennyiségének növekedése mellett – nem változnak a mutatók. Horváth Zsolt (Fidesz) ugyanakkor azt mondta, a vendéglátó egységekben csak minimális csökkenés volt a tiltás bevezetése miatt, ugyanakkor a törvény hagy kiskapukat is a megkerülésre. Az tudvalévő, hogy aki 18 éves koráig nem szokik rá a cigarettára, az nagy valószínűséggel később sem fog, ezért az ez alatti korosztályokat kellene megcélozni első sorban a programokkal. eLitMed.hu – T.O.