Hírvilág

Meghatározó az orr és szem közötti távolság

2012. SZEPTEMBER 17.

Szöveg nagyítása:

-
+

Öt gént sikerült azonosítaniuk holland kutatóknak azok közül, amelyek meghatározzák az emberi arc formáját; szakértők szerint mindazonáltal még nagyon távoli lehetőség, hogy DNS-elemzés után rajzoljuk meg valakinek portréját. Amióta tudjuk, hogy az egypetéjű ikreknek azonos a DNS-ük, azóta tudjuk azt is, hogy az arcvonások kialakulásában szerepet játszanak a gének. Arról azonban keveset tudtak a kutatók is, hogy pontosan mely gének vesznek részt az emberi arc alakításában. Korábban már potenciális jelöltként felvetődött három gén szerepét igazolták most holland kutatók, akik további két meghatározó génre is bukkantak vizsgálódásuk során. "Most kezdjük megérteni az emberi arc genetikai alapjait" - mutatott rá megállapításaik fontosságára Manfred Kayser kutatásvezető, a hollandiai Rotterdamban működő Erasmus egyetemi orvosi központ munkatársa a LiveScience című ismeretterjesztő portál beszámolója szerint. A tanulmány része annak a munkának, amelyet a hat kutató által alapított VisiGen konzorcium végez, és amelyben az embert jellemző látható jegyek hátterében lévő géneket kívánják feltárni. Kayser és kutatócsoportja mágneses rezonanciás képalkotóval (MRI) térképezte fel 5388, európai felmenőkkel rendelkező önkéntes fejét, melynek eredményeként minden egyes arcról háromdimenziós képet nyertek. A résztvevők genomját is elemezték, több mint 2,5 millió DNS-markert ellenőriztek annak meghatározására, hogy mely gének segíthetnek megmagyarázni az előre meghatározott 48 karaktervonást az arcokon. Egy ilyen karaktervonás például az, hogy mekkora a távolság a szemek és az orrnyereg között. További 3867 emberről is készítettek fényképeket, hogy az azonosított genetikai összefüggést ezek segítségével igazolják. A tanulmányban megmutatták, hogy három, már "gyanúba kerül" gén - a PRDM16, PAX3 és TP63 jelű - valóban részt vesz az arc formájának kialakításában, és további két génről - C50rf50 és COL17A1 - is kiderült, hogy szerepet játszanak az arcszerkezet meghatározásában. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az izgalmas jövő, amikor DNS-elemzés után rajzolhatjuk meg valaki portréját, még nagyon távol van. "Arra számítunk, hogy a magassághoz hasonlóan az arcformát is több száz, sőt talán több ezer gén egyenként kicsi hatása befolyásolja" - magyarázta Lavinia Paternoster, a Bristoli Egyetem genetikai epidemiológusa, aki a mostani kutatásban nem vett részt. Ez azt jelenti, hogy az öt gén azonosításával elkezdődött annak a folyamatnak a megismerése, ahogyan az arc kialakul, de még nagyon távol van az idő, amikor genetikai elemzésből jósolhatják meg egy ember arcformáját. Paternoster egyike volt azoknak a kutatóknak, akik a PAX3 gént megtalálták, és megmutatták, hogy az szerepet játszik az embernél az orr és szem közötti távolság meghatározásában. Kayser kutatócsoportja ezt az eredményt is igazolta most. A PAX3 gén mutáns változatát hordozó embereknél alakul ki az úgynevezett Waardenburg-szindróma, egy ritka genetikai zavar, melyet a széles orrnyereg, az egymástól nagyon távul ülő szemek jellemeznek. A VisiGen kutatói azt tervezik, hogy a jövőben együttműködnek bristoli kollégáikkal az arcjellemzők és a gének közti összefüggés feltárásában. https://yahoo.com/5-face-shaping-genes.identified-210726946.html MTI 2012. szeptember 15., szombat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.