Az Assotiation of American Physicians and Surgeons – AAPS (Amerikai Orvosok és Sebészek Társasága) közleményben figyelmeztetett arra, hogy a bioüzemanyag termelésének növelése, amit az európai és amerikai politika szorgalmaz, a szegényebb országokban közel 200.000 halálesethez vezethet. A legtöbb bioüzemanyagot fogyasztásra is alkalmas gabonából, manapság kukoricából, állítják elő. A kukoricából való etanol gyártás nemcsak magának a kukoricának az árát srófolja fel, de a gazdákat arra ösztönzi, hogy egyre többet ültessenek belőle, kiszorítva ezzel más gabonafajtákat, ezáltal az ő áruk is növekszik. A napi 1-2$-ból élő populációt élelmezésében és egészségállapotában ez súlyosan érinti! Az AAPS írja: „ A Világbank kutatása szerint a bioüzemanyag termelés 2004. évi szintje fölé való emelése 2010-re további 35 millió embert taszíthat a teljes nyomorba a fejlődő országokban. A WHO statisztikái alapján, Dr. Indur Goklany értékelése szerint ez a folyamat 192.000-t meghaladó halálesetet, illetve további betegségből eredő, 6.7 millió egészségkárosodással korrigált életév (disabilty-adjusted life-years – DALY) veszteséget von maga után évente. Ezek a számok meghaladják a WHO által globális felmelegedésnek tulajdonított veszteségeket - éves szinten 141.000 halálesetet és 5.4 millió elvesztett DALY-t. Ily módon a fejlett országok globális felmelegedés mérséklését célzó politikái ahelyett, hogy csökkentették volna, inkább növelték a fejlődő országokban a halálozást és a megbetegedéseket. Goklany megjegyzi továbbá, hogy a halálozás és megbetegedés, ami a szegénységgel kapcsolatos, tény, míg a globális felmelegedéshez kapcsolásuk, csak feltételezés.” Az Assotiation of American Physicians and Surgeons szerint a kukorica-etanol támogatását be kell szüntetni, a szervezet szerint a bioüzemanyag jó lehetőség, de olyan gabonából kellene előállítani, ami emberi fogyasztásra nem alkalmas, és környezeti tényezőket is számításba kell venni előállításánál, mint például a termőföld vagy a befektetett-kinyert energia arányának kérdését (ezeken a területeken a kukorica mutatói nem túl jók). Az Egyesült Államokban és Európában az agrár-lobbi meglehetősen erős, és nehéz lesz a támogatásokat megszüntetni. A bioüzemanyag kérdésében az olajcsúcs és a talaj-csúcs problémája is érintett. A fosszilis energiaforrások kimerülése nyilvánvaló probléma az emberiség számára, habár az alapadatok nem ismertek pontosan, és az olajcsúcs számítási modelleiben is van némi bizonytalanság. Az biztos, hogy az energiaigény világszinten nő és ezt egyre nehezebb lesz kiszolgálni. A talaj-csúcs már kevésbé vitatott fogalom és mondhatni, hogy súlyosabb probléma mint az olajcsúcs hiszen évente közel 75 milliárd tonna talaj erodálódik világszerte és folyamatosan csökken az egy főre jutó szántóterület míg az éhezés pedig rohamosan nő. Úgy tűnik, hogy a bioüzemanyag egy újabb veszélyes mechanizmus amely a környezet eltartóképességét meghaladó használatát betonozza be, növekvő szegénységet és jelentős egészségügyi kockázatokat hordoz. A növekvő energiaigényekkel szemben támasztott technokrata megoldásokkal szemben, egyre több ökológus (hazánkban Gyulai Iván dr. követi ezt a vonalat) fogalmazta meg a fogyasztáscsökkentés gondolatát, amely egy racionalizált, lokális és és közösségcentrikus társadalmi szemléletet kíván. Az Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) úgy látja, hogy az agroüzemanyag-előállítás a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is veszélyes, mivel intenzív művelés alá von biodiverz területeket. Az MTVSZ szerint : "Az agroüzemanyag-előállítás célja pont a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, azonban biodiverzitás csökkentő hatásuknál fogva 81-167 százalékkal nagyobb kárt okozhatnak éghajlatunknak, mint a fosszilis energiahordozók. " Szemlézte: Pásztor Viktória Források: Assotiation of American Physicians and Surgeons Could Biofuel Policies Increase Death and Disease in Developing Countries? Journal of American Physicians and Surgeons Volume 16 Number 1 Spring 2011 13 Magyar Természetvédők Szövetsége