Hírvilág

Költségvetés után

2012. DECEMBER 14.

A gazdasági szakpolitikus szerint az egészségügy a költségvetés nyertese a többi ágazathoz viszonyítva, ezzel szemben az egészségügyi közgazdász úgy látja, megint csak a hiány termelődik újra. Az orvostechnikai eszközök piacán nem érezni az ágazat helyzetének javulását, a patikusok helyzete viszont stabilizálódik – derült ki a Figyelő című lap XXV. konferenciáján, csütörtökön.

Csak úgy, mint eddig, a gazdasági tervezés célja az, hogy a betegterhek ne növekedjenek, ugyanakkor az ellátás mindenki számára hozzáférhető legyen – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára, azonban azt is hozzátette, hiába csökken az egészségügy GDP arányos részesedése, egyelőre csak más ágazatok terhére lehetne többletforráshoz juttatni, ám egyelőre minden területen megtakarításra törekszenek a strukturális átalakításokkal.

Az egészségügy kiadásait nem lehet elválasztani az államháztartás költségeitől, amelyre viszont a az uniós és a nemzetközi gazdasági folyamatok vannak hatással.
Amíg utóbbiak gazdasága zsugorodik, addig hazánkban sem várható fellendülés. A jövő évi költségvetés prioritásai az adósságállomány csökkentése, a foglalkoztatást segítő intézkedések támogatása és a rendszer átalakítás. A versenyképesség növelésének érdekében beindított munkahelyvédelmi akció mellett most első sorban az önkormányzatokra fókuszál a kormány, mert ezen a területen radikális átalakításokat terveztek.


Marad az önálló E-Alap


A válságos időszak ellenére az egészségügyi büdzsé évről-évre többlethez jut, 2010-ben 791 milliárd forintos keretből gazdálkodott, 2011-ben 16 milliárddal többet költött az ágazat, és tavaly a 27 milliárdos kórház konszolidáció mellett 8,5 milliárd forintnyi kereset kiegészítéshez és 4,5 milliárdos alapellátási többlethez jutott az egészségügy. Az idei, 824,9 milliárd forintos előirányzathoz képest jövőre 880,6 milliárdos költést terveznek – számolt be a szakpolitikus, elismerve, hogy több forrásra lenne szükség.

Míg számos területen elvonások történtek, az egészségügybe minden évben pluszforrások érkeztek, a 2013-as költségvetés biztosítja a bérek, a háziorvosi, fogorvosi és védőnői ellátások díjainak emelését. Az E-Alapot olyan újszerű bevételek gazdagítják, mint a népegészségügyi termékadó (NETA) és a baleseti adó, ám kiadási és bevételéi null-szaldóját állami transzferek biztosítják. E-Alap tehát van, önállóan, alapszerűen szerepel a költségvetésben, és a jövőben is így fog működni – válaszolt a helyettes államtitkár Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének kérdésére.

Rendszerszerű változást csak a Széll Kálmán Terv hozott a gyógyszerkassza átalakításában, amelynek kiadásait 2011-hez viszonyítva idén úgy csökkentek, hogy a betegterhek növekedésére nem került sor. Kaló Zoltán, egészségügyi közgazdász, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának igazgatója azonban arra figyelmeztetett, az általános gyógyszerár megtartás mellett a lakosság egyes terhei nagyobbak lettek.


Olcsóbb lesz?


Most válik majd bizonyossá, hogy az idén megvalósult államosítás hozott-e érdemi megtakarítást az ágazatnak, és ennek köszönhetően hatékonyabb és olcsóbb lesz-e az ellátás – vélekedett Banai Péter Benő, hozzátéve azt is, lehetnek még kiadáscsökkentő változások. Konkrét megoldásokat kell találni az egészségügyben is arra az elfogadott kormánydöntésre, amely szerint a közszolgálatban dolgozóknak nem lehet egyszerre nyugdíjat és bért is fizetni.

Ez éppen úgy feszegeti az egészségügy humánerőforrás helyzetének megoldásra váró kérdéseit, mint a felsőoktatási rendszer átalakítása, ahol a szakpolitikus szerint nem igazságos, hogy a „közpénzen kitanított személyektől az állam nem vár el semmit”, s a jó minőségű diplomájukat külföldön hasznosítják az orvosok.

Itt a piros, hol a piros játékot játszik a kormány az egészségügy költségvetésében, miközben a például a kórházak TVK-jának meghatározásával fűnyíróelvszerűen csökkenthetők a közkiadások – vélekedett előadásában Kaló Zoltán, aki szerint a döntéseket bizonyítékokra alapozva kellene meghozni. Tabula rasa nélkül az ágazatot terhelő forráshiány folytonosan újratermelődik.


Itt fehér, ott fekete


Kisebb a nyomás a patikákon az egészségügyi kormányzat intézkedéseinek köszönhetően – mondta dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Csökken a veszteséges gyógyszertárak száma, javultak a tőke-ellátottsági mutatók, és az eladósodottság is kisebb mértékű. Azonban továbbra is várják a Széll Kálmán Terv miatt elvont források kompenzálását, ám az általánosan javuló adatok összessége arra mutat, a két évvel ezelőtt történt központi intézkedések helyesek voltak.

A folyamatos forrásszűkítésből, az innovatív eszközök mellőzéséből, a nem-fizetésből, a tíz éve változatlan árszínvonalból nem, hogy megtakarítás, de betegellátás sem lesz – vélekedett Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Hiába központosítják a beszerzéseket, ezzel az eleve alulfinanszírozott kasszában nem marad több pénz, pluszforrás csak az ellátási alapcsomag szűkítésével és a kiegészítő biztosítások elérhetővé tételével szerezhető, amely az innovatív terápiákkal együtt eredményezhet jobb ellátást a betegeknek.

A hazai diagnosztikai géppark elavult, a betegdokumentáció digitális elérhetősége ezen a területen sem valósult meg. A gyógyászati segédeszköz-protokollok nem korszerűek, a nemzetközi ellátásrendeknek ellentmondanak. Az orvostechnikai ágazatban 2002 óta nem volt áremelés, de ennek ellenére a kórházak lejárt határidejű szállítói tartozása 40 milliárd forintra rúg.

Nem érezzük az ágazat helyzetének javulását, számunkra megállt az élet – összegezte Hornyák László, aki szerint a döntési folyamatok lassulnak, s arra is figyelmeztetett, a közbeszerzéseknél nem csak az alacsonyabb árra kellene fókuszálniuk a döntéshozóknak, hiszen „az olcsóbb nem biztos, hogy hatékonyabb is.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-14

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hankó: jó a gyógyszerészeknek a jövő évi költségvetés

Biztonságosabban lehet majd étrend-kiegészítőt vásárolni a patikában

Gondolat

Több pénzt vártak Zombortól

EGVE: Az egészségügy nem bír ki újabb négy szűk esztendőt

Hírvilág

Vissza kell fordulni

Új irányokat javasolnak az egészségpolitikában a József Attila Alapítvány szakértői.

PharmaPraxis

Feszítő gondok között is csöndes a gyógyszerágazat

A hamis gyógyszerek piacáról származó bevételekből pénzelik a terrorizmust, a jövedelmező üzletágban minden befektetett dollár ötszörös hasznot hoz – derült ki többek között a napi.hu gazdasági szakportál keddi, egészségügyi konferenciájának gyógyszerellátási szekciójában, ahol a gyógyszerhamisítás elleni uniós direktíva várható hatásairól, a bizonyítékokon alapuló támogatáspolitikáról, és a gyógyszerpiaci szereplők összefogásának fontosságáról is szó esett.

Hírvilág

NGM: nincs forrás a jogos igényekre

A jelenlegi egészségügyi struktúrával nem lehet kitörni a helyzetből, kisebb plusz bevételekre számíthat az ágazat.