Hírvilág

Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk

2019. DECEMBER 12.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK), és azon keresztül az egészségügy megújítását tűzték ki célul az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport résztvevőiből az ez év elején szerveződött Újratervezés tagjai, amelynek jelöltjei nyertek november utolsó napján a hivatásrend tisztújító küldöttgyűlésén. A kamara elnökévé Kincses Gyulát választották 202 szavazattal 120 ellenében.

-Csupán néhány nap telt el a választások óta, de már most látszik, hogy óriási várakozással tekintenek az új kamarára nemcsak az orvosok, hanem a társadalom is. Nem érzik nyomasztónak?
-Nagyon jól esik és megtisztelő ez a bizalom. Ugyanakkor tisztában vagyunk a felelősségünk súlyával, és tudjuk, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha a kollégáink támogatása mellett a társadalom is erősít bennünket. Ezért együttműködésre készülünk a lakosokkal, betegekkel és betegszervezetekkel is, hiszen közös értékünk és érdekünk a betegbiztonság, a szakma szabályai szerinti kezelés nyomán bekövetkező gyors gyógyulás. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket, ami viszont a mindenkori kormányok felelőssége.

A politika precízen, mérések alapján dolgozik. Amíg azt tapasztalja, hogy a nem cselekvés politikai kockázata kisebb, mint a beavatkozásé, nincs lépéskényszerben. Amint az adatok azt mutatják, hogy átütő társadalmi elvárás, hogy jobb, transzparens és hatékony legyen az egészségügyi ellátórendszer, neki fog látni az átalakításnak. Ebben pedig támogató partner lesz az orvosi kamara.

-Az átalakítás egyik feltétele a megfelelő orvosbér, amit néhány hónapja már a MOK is zászlóra tűzött: a 900 ezer forintos, kezdő szakorvosi alapbér bevezetését 2022-től. Tartják a korábbi elnökség követelését?
-Belátható, elérhető időn belül szükséges az érdemi béremelés, ezért álláspontunk szerint ennél valamivel több kellene és főleg hamarabb. Ha nagyon elhúzódik a fizetések emelése, már nem lesz kinek odaadni a többletet, mert folytatódni fog a munkaerő elszivárgása a magánszférába és külföldre. A csepegtetett béremelés összességében ugyanannyiba kerül a kormányzatnak, de elvész az érzet, amelyet egy egyszeri, nagyobb lépték adhat, azaz, hogy a kormány megbecsül bennünket és prioritásként kezeli az egészségügyet. Ráadásul csak ebben az esetben lehet feltételhez, a hálapénz megszüntetéséhez kötni a többletet.

-A „hálapénz nélküliséget” támogatja az orvostársadalom?
-A hálapénz nem nemzeti karakter, vagy genetikusan rögzült magyar tulajdonság, hiszen ugyanaz a magyar beteg ugyanannak a magyar orvosnak a magánszférában nem ad paraszolvenciát. Ha tiszták a viszonyok, átlátható a működés, számon kérhetőek a feltételek, és a beteg is tudja, hogy akkor is tisztességes ellátást kap, ha nem ad csúszópénzt, belátható időn belül megvalósítható a „hálapénz nélküliség”. Összetett a megszüntetés feltételrendszere, a transzparencián kívül egy nagyon erős, állami kommunikációs kampányra is szükség van.

-A mostani, hálapénzzel terhelt, kusza ellátórendszer legnagyobb haszonélvezőit a nem túl hízelgő „orvosbáró” névvel illették. Ők is megnyerhetők a megújuló kamarai szemléletnek?
-A kifejezésen lehet vitatkozni, de az nem vitatható, hogy létezik egy olyan orvosi elit, amelyik képes a saját érdekei szerint alakítani a rendszert, hogy abból anyagilag hasznot húzzon. Ugyanakkor az „orvosbárókról” elmondható, hogy ők a szakma krémje, kiváló szakemberek, akiknek a mostani rendszer nem kínál méltó perspektívát, és kontroll sincs felettük. Ha megkapják a lehetőséget arra, hogy tisztességes fizetésért, szaktudásukhoz méltó feladatokkal dolgozhassanak a közellátásban, ami mellett legálisan juthatnak többletbevételhez a magánszférában, akkor zavartalan lehet az együttműködés, és nekik sem kell aggódniuk a vagyonosodási vizsgálat vagy éppen a rosszízű szóbeszéd miatt.

-Az Újratervezés csoport egy teljesen új szemléletű kamarát ígér. Mennyiben lesz más a MOK?
-Alaptételünk, hogy nem az elnöknek van kamarája, hanem a kamarának van elnöksége. Az elmúlt években a tagság és a vezetés elszakadtak egymástól, mindenki önmagába zárkózott. Mi ezen szeretnénk változtatni. A választás után azonnal megindult az ötletek és javaslatok áradata, mi pedig a tagjaink igényei alapján alakítunk ki egy szolgáltató szemléletű hivatásrendet.
Szakmai köztestületként a szakmai munkát szeretnénk megerősíteni, és ezáltal az egészségpolitika megkerülhetetlen szereplőjévé válni. A szervezetünk struktúráját is az élő szakmai közösség jegyében alakítjuk át, az elnökségben lesz felelőse az alap- és a szakellátásnak, a minőségügynek, a transzparenciának. Élénk együttműködésre számítok a területi szervezetekkel, azok tagjaival. Ennek felületet is biztosítunk az e-kamara létrehozásával, a különböző szakmacsoportok itt lesznek majd elérhetőek. Pezsgő kamarai életre számítok.

-A napokban Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárnál járt Lénárd Rita és Álmos Péter alelnökökkel. Protokolláris találkozó volt, vagy érdemi tárgyalás történt?
-Megválasztásomat követő első munkanapon vettem kézhez Horváth Ildikó gratuláló levelét, amelyben felkínálta a személyes találkozó lehetőségét. Bemutatkozó látogatáson voltunk, nem tárgyaláson, ennek ellenére sok mindenről szó esett. A megbeszélésen elmondtuk, hogy keményebbek leszünk a tárgyalásokban, de sokkal együttműködőbbek a reformokban, mert változást szeretnénk. A beszélgetésben egyetértés volt abban, hogy a kamarának a szakmai kérdésekre kell helyeznie a hangsúlyt. Szakmai együttműködésre törekszünk, de ennek előfeltétele a bérek rendezése, és hogy megfelelően bevonjanak bennünket a változások előkészítésébe.

-A választási kampányban – éppen az Ön személyére, korábbi, kormányzati szerepvállalására hivatkozva – sokan megfogalmazták aggályaikat amiatt, hogy a pártpolitika színterévé válik a köztestület. El lehet választani a szakmapolitikát a politikától?
-Igen. A MOK-nak abszolút politikamentesen kell működnie, de nem értékrend nélkül. Az orvosi létből fakadó alapértékek a humánum, az emberi élet és méltóságának tisztelete, a gyógyuláshoz való egyenlő esély biztosítása. Ezen értékek védelmében az orvosi kamarának mindenkor és mindenkivel szemben fel kell lépnie, de ez nem jelenhet meg politikai kontextusban.

eLitMed.hu,
2019. december 10.
A. A.

HOZZÁSZÓLÁSOK

1 hozzászólás

Teszt Elek

2020. MÁJUS 14.

18:17

Rezidens hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Klinikum

Beszélgetés Bálint Géza főorvossal

Beszélgetés, Dr. Bálint Géza főorvossal az ORFI volt főigazgatójával, a magyar reumatológia egyik legismertebb kiváló orvosával, a humanista orvoslásról 80. születésnapja és Huszár Tibor „Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral” című könyv megjelenése kapcsán.