1980-ban a Seven Countries Study hozta először azt a meglepő eredményt, hogy a dél-európai országok lakosai valószínűleg az étrendjük miatt élnek tovább, és főleg kevesebb cardiovascularis betegségben szenvednek. A mediterránnak elnevezett étrend jellemzőit 1995-ben foglalták össze egy egyszerű, 0-tól 9-ig terjedő pontszámba. Azóta tucatnyi vizsgálatban bizonyították, hogy ennek a diétának jellemzői összességében meghosszabbítják az élettartamot, és védenek jó néhány betegség ellen. A nagyszabású European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition (EPIC) szerzői most azt az ambiciózus célt tűzték ki, hogy külön-külön elemezzék a mediterrán étrend egyes jellemzőinek a szerepét. A mediterrán diéta összetevői: A következő élelmiszerek fogyasztását mérték fel: – hüvelyes termésű növények (bab, borsó, lencse), – zöldségek, – gyümölcsök és diófélék (dió, mandula, mogyoró stb.), – tej és tejtermékek, – gabonatermékek, – hús (sertés, marha, baromfi), – hal és egyéb tengeri állatok, – az egyszeresen telítetlen és a telített zsírsavak aránya (magas például olívaolaj, halolaj és néhány más növényi olaj esetében, alacsony állati zsír és egyes növényi olajok esetében), – mértékletes alkoholfogyasztás (a mediterrán vidéken főként az étkezésekhez elfogyasztott bor formájában) Pontozás Az egyes, „egészséges” élelmiszerfajták esetében 1 pontot adtak, ha ezekből a vizsgált személy az egész populáció medián értékénél többet fogyasztott (a hüvelyesek, a zöldségek, a gyümölcsök/diófélék, a gabonatermékek és a halak esetében), ha pedig a mediánnál kevesebbet fogyasztott az illető élelmiszerből, 0 pontot kapott. Az egészségtelennek tartott élelmiszerek (a tejtermékek és a hús) esetében éppen fordítva, a medián mennyiségnél kevesebbet fogyasztók kaptak 1 pontot. Az egyszeresen telítetlen és a telített zsírsavak aránya esetében hasonlóképp a populációs átlag feletti arány esetében járt 1 pont. Az alkoholfogyasztás esetében mértékletes fogyasztásnak minősült, és 1 pontot ért, ha a férfiak naponta 10–50 g, a nők 5–25 g alkoholt fogyasztottak. Ez férfiaknál körülbelül 1–6 dl, illetve nőknél 0,5–3 dl bornak felel meg. E határértékeknél kisebb vagy nagyobb mértékű fogyasztásért nem járt pont. Eredmények A 23 ezer résztvevő 8,5 éves követése során, a lehetséges zavaró tényezők szerinti korrekció után az összesített pontszám 2 pontnyi növekedése szignifikánsan, 14%-kal csökkentette az összhalálozást. Ennél érdekesebb, hogy a mediterrán diéta egyes összetevői mekkora mértékben járultak hozzá a kedvező hatáshoz: – mértékletes alkoholfogyasztás – 24%, – kis mennyiségű hús fogyasztása – 17% – nagy mennyiségű zöldségfogyasztás – 16%, – sok gyümölcs és dióféle fogyasztása – 11%, – a telítetlen és a telített zsírsavak magas aránya – 11%, – hüvelyes növények fogyasztása – 10%. A gabonatermékek és a tejtermékek fogyasztása gyakorlatilag nem befolyásolta a túlélést, a nagyobb mértékű halfogyasztás pedig növelte a halálozást, bár nem szignifikánsan. Korlátok A vizsgálat eredményeit befolyásolhatta számtalan torzító tényező, amelyeket nem lehetett figyelembe venni a korrekció során. Mindazonáltal viszonylag egyértelmű, hogy a mediterrán étrend fent felsorolt hat összetevője ténylegesen, szignifikánsan hozzájárul az egészségesebb, hosszabb élethez, míg a maradék három összetevő szerepe kérdéses. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 2009; 338:b2337