Hírvilág

Kevés hús? Sok zöldség? Hal? Bor? Mitől jó a „mediterrán étrend”?

2011. AUGUSZTUS 15.

1980-ban a Seven Countries Study hozta először azt a meglepő eredményt, hogy a dél-európai országok lakosai valószínűleg az étrendjük miatt élnek tovább, és főleg kevesebb cardiovascularis betegségben szenvednek.

A mediterránnak elnevezett étrend jellemzőit 1995-ben foglalták össze egy egyszerű, 0-tól 9-ig terjedő pontszámba. Azóta tucatnyi vizsgálatban bizonyították, hogy ennek a diétának jellemzői összességében meghosszabbítják az élettartamot, és védenek jó néhány betegség ellen.

A nagyszabású European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition (EPIC) szerzői most azt az ambiciózus célt tűzték ki, hogy külön-külön elemezzék a mediterrán étrend egyes jellemzőinek a szerepét.

A mediterrán diéta összetevői:
A következő élelmiszerek fogyasztását mérték fel:
– hüvelyes termésű növények (bab, borsó, lencse),
– zöldségek,
– gyümölcsök és diófélék (dió, mandula, mogyoró stb.),
– tej és tejtermékek,
– gabonatermékek,
– hús (sertés, marha, baromfi),
– hal és egyéb tengeri állatok,
– az egyszeresen telítetlen és a telített zsírsavak aránya (magas például olívaolaj, halolaj és néhány más növényi olaj esetében, alacsony állati zsír és egyes növényi olajok esetében),
– mértékletes alkoholfogyasztás (a mediterrán vidéken főként az étkezésekhez elfogyasztott bor formájában)

Pontozás
Az egyes, „egészséges” élelmiszerfajták esetében 1 pontot adtak, ha ezekből a vizsgált személy az egész populáció medián értékénél többet fogyasztott (a hüvelyesek, a zöldségek, a gyümölcsök/diófélék, a gabonatermékek és a halak esetében), ha pedig a mediánnál kevesebbet fogyasztott az illető élelmiszerből, 0 pontot kapott.
Az egészségtelennek tartott élelmiszerek (a tejtermékek és a hús) esetében éppen fordítva, a medián mennyiségnél kevesebbet fogyasztók kaptak 1 pontot.

Az egyszeresen telítetlen és a telített zsírsavak aránya esetében hasonlóképp a populációs átlag feletti arány esetében járt 1 pont.

Az alkoholfogyasztás esetében mértékletes fogyasztásnak minősült, és 1 pontot ért, ha a férfiak naponta 10–50 g, a nők 5–25 g alkoholt fogyasztottak. Ez férfiaknál körülbelül 1–6 dl, illetve nőknél 0,5–3 dl bornak felel meg. E határértékeknél kisebb vagy nagyobb mértékű fogyasztásért nem járt pont.

Eredmények
A 23 ezer résztvevő 8,5 éves követése során, a lehetséges zavaró tényezők szerinti korrekció után az összesített pontszám 2 pontnyi növekedése szignifikánsan, 14%-kal csökkentette az összhalálozást.

Ennél érdekesebb, hogy a mediterrán diéta egyes összetevői mekkora mértékben járultak hozzá a kedvező hatáshoz:

– mértékletes alkoholfogyasztás – 24%,
– kis mennyiségű hús fogyasztása – 17%
– nagy mennyiségű zöldségfogyasztás – 16%,
– sok gyümölcs és dióféle fogyasztása – 11%,
– a telítetlen és a telített zsírsavak magas aránya – 11%,
– hüvelyes növények fogyasztása – 10%.

A gabonatermékek és a tejtermékek fogyasztása gyakorlatilag nem befolyásolta a túlélést, a nagyobb mértékű halfogyasztás pedig növelte a halálozást, bár nem szignifikánsan.

Korlátok
A vizsgálat eredményeit befolyásolhatta számtalan torzító tényező, amelyeket nem lehetett figyelembe venni a korrekció során. Mindazonáltal viszonylag egyértelmű, hogy a mediterrán étrend fent felsorolt hat összetevője ténylegesen, szignifikánsan hozzájárul az egészségesebb, hosszabb élethez, míg a maradék három összetevő szerepe kérdéses.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: BMJ 2009; 338:b2337

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.