Hírvilág

Kegyelemdöfés az ágazatnak

2013. JANUÁR 07.

Egyelőre hiábavalónak tűnik a szakmai szervezetek és képviseletek, vagy a szakpolitikusok tiltakozása, a kormányfő sajtófőnöke szerint Orbán Viktor álláspontja továbbra is az, hogy egyedi, miniszterelnöki engedéllyel maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akik elérték a nyugdíjkorhatárt. Igaz, Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a héten tárgyalóasztalhoz ül több szakmai szervezettel is, kérdéses, hogy visszakerül-e a vihart okozó kormányrendelet szövegébe az egészségügy, mint kivétel, hiszen eredetileg szerepelt benne.

Kizárólag egyedi kormányengedéllyel maradhatnak státuszukban mindazok a közszférában foglalkoztatott szakemberek, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt - áll a kormányrendeletben, amelyet a Magyar Közlöny 2012-ben megjelent utolsó száma tartalmaz. Vonatkozik ez az orvosokra és egészségügyi szakdolgozókra is, a rendelet kizárólag a felsőoktatásban dolgozóknak biztosít mentességet. Mindenki másnak egyénileg, kérvényben kell az intézményvezetőjéhez fordulnia, hogy megtarthassa munkáját, a kérvényt az illetékes miniszteren keresztül a kormányhoz kell továbbítani, ahol személyenként döntenek arról.


Létszámstop a gyógyításban?


„A nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük, mert így fair” – mondta Orbán Viktor az Idősügyi Tanács tavalyi, december 18-i ülésén, s továbbra is ez az irányadó az ügyben. Legalábbis ezt közölte Havasi Bertalan sajtófőnök az MTI-nek eljuttatott közleményében tegnap este, válaszul Szilágyi László levelére, amelyet a kormányfőnek címzett az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja.

A nyugdíjas korú közalkalmazottak kényszernyugdíjazásával kapcsolatos kormányhatározat súlyos károkat fog okozni az egészségügyi ellátás terén – áll az LMP-s parlamenti képviselő nyílt levelében, amelyben azt a kérdést is felteszi, mi az oka annak, hogy a köztudottan súlyos létszámhiányokkal küszködő egészségügy nem mentesül a szabályozás alól. Firtatja azt is, hogy milyen célt szolgál a létszámstop bevezetése az ágazatban, hiszen a határozat értelmében a megüresedett álláshelyeket sem lehet majd betölteni.

A nyugdíj mindenkinek jár, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt és az ahhoz szükséges időt ledolgozta. Emellett mindenkinek joga van úgy dönteni, hogy a nyugdíj mellett továbbra is dolgozik. Ha nyugdíjba kényszerítik a legtöbb tapasztalattal rendelkező gyógyítókat, akkor mi lesz az ágazattal? Ki lép a helyükbe? – áll a politikus vasárnap kiadott levelében, amely szerint ez lesz a kegyelemdöfés a közfinanszírozott egészségügynek.


Tízezreket érint


Szintén a miniszterelnököt kereste meg levélben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), amelynek elnökei megdöbbenéssel szembesültek „a biztonságos egészségügyi ellátást emberi erőforrás oldalról súlyosan érintő kormányhatározat megjelenésével.” A Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek is címzett levelükben arra emlékeztetnek, hogy az elmúlt év során több alkalommal kaptak ígértet arra, hogy az egészségügyet mentesítik a határozat végrehajtása alól. Múlt héten datált levelükben haladéktalan mentesítést sürgetnek az ágazati dolgozók számára.

A kormányhatározat végrehajtása következtében egy csapásra az európai uniós csatlakozás óta becsült teljes külföldre vándorolt orvos és szakdolgozói létszám többszörösét veszíthetjük el – áll a levélben, ahogyan arra is figyelmeztetnek, az aktív betegellátás több területen leállhat. Becsléseik szerint az intézkedés mintegy 10-15 ezer munkavállalót érinthet.


Működési engedélyek kerülnek veszélybe


Míg az egészségügyért felelős államtitkár szerint néhány ezer, addig az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke szerint 10 ezer munkavállalót érinthet a rendelkezés az ágazatban, s ennyi egyéni mentességi kérelemről lehetetlenség kormánydöntést hozni.

– A költségvetési intézményi formát és a közalkalmazotti státuszt nem az egészségügyre szabták, s ezt most alátámasztja a kormányrendelt okozta káosz – fejtette ki lapunk megkeresésére az Egyesület elnöke, Molnár Attila, aki szerint más költségvetési szerveknél a feladatok átcsoportosításával megoldhatóak a kötelező nyugdíjazásból eredő problémák, de a kórházakban, az egészségügyi intézményekben nem. – A minimumfeltételekben előírt kötelező létszámok sok esetben csak a nyugdíjas kollégák alkalmazásával teljesíthetőek, ha őket elküldik, egyes intézmények működési engedélye is veszélybe kerül.

– Ismét a fiskális szemlélet volt előtérben a rendelet megalkotásakor, figyelmen kívül hagyva a döntés következményeit. A labororvosok fele nyugdíjkorhatár feletti, de más szakmákban, így például a radiológusok, patológusok között is sokan vannak. Amellett, hogy ezeken a területeken az évtizedek során szerzett tapasztalat a biztos diagnózis alapja, a megfelelő diagnosztikus háttér nélkül a teljes gyógyítási szegmens veszélybe kerülhet, de főként a kisebb kórházakat érintheti érzékenyen a szabályozás – figyelmeztet Molnár Attila.


Az egészségügy mégsem kivétel


Az EGVE a Magyar Kórházszövetséggel közösen, levélben kérte Szócska Miklóst, fogadja őket az ügyben, s közösen próbáljanak megoldást találni a problémákra. Az államtitkár az MTI-nek úgy nyilatkozott, a hét elején asztalhoz ül a szakmai szervezetekkel, azonban azt is hozzátette, a kérdésben az Orbán Viktor által, az Idősügyi Tanács ülésén elmondottak az irányadók.

A feszültség egyébként a kormányrendelet módosításával oldható lenne, csupán az egészségügyet is be kéne emelni a rendeletben egyedüli kivételként szereplő felsőoktatás mellé. Lapunk információi szerint egyébként a szöveg eredetileg az egészségügyet is megemlítette, ám a Magyar Közlönybe ez már nem került be. Ezért az emberi erőforrások miniszterének január 31-i határidővel kell intézkednie a hozzá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti jogviszonyban álló nyugdíjas dolgozók munkaviszonyának megszüntetéséről.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-07

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Csillapodik a migrációs kedv?

A megoldás az élet és munkakörülmények javítása, és a bérek növelése az elmúlt években megkezdett ütemében, valamint a túlmunka elismerése, a mozgóbér 2012-es befagyasztásának feloldása lenne. Most már minden egyes ember elvesztését nehezen tolerálja az ágazat, az első félév számai aggasztóak a MOK elnöke szerint, aki hozzátette, örülni csak annak lehetne, ha a statisztika „mínuszos” lenne, tehát megindulna a „hazavándorlás”.

Hírvilág

Nincs kivétel: az egészségügyiseknek is választani kell

Nincs olyan terület, ahonnan a nyugdíjas orvosok ne hiányoznának

Hírvilág

Adnak is meg nem is, visznek is meg nem is

Nyugdíjazás: módosítani kell a jogviszonyon

Hírvilág

Beneda Attila: a humánerőforrás-krízis a teljes magyar egészségügyre jellemző

A humánerőforrás-krízis a teljes magyar egészségügyi ágazatra jellemző - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Siófokon, a Magyar Kórházszövetség XXVIII. kongresszusának nyitónapján.