Míg dr. Zombor Gábor, az egészségügyet 12 napja felügyelő államtitkár arról beszélt, hogy be kell vonni a magánforrásokat az ellátórendszerbe, ugyanakkor a tb-alapon ellátott betegek nem kerülhetnek hátrányba a fizetősökkel szemben, dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója modellként mutatta be a közfinanszírozott intézményükben működő magánellátást. A Napi Gazdaság című lap szerdai konferenciáján arra keresték a válaszokat a szakemberek, milyen alternatívák vannak, amelyek hatékonyabbá teszik a források bevonását, és lehetővé teszik a bérek jelentős emelését. Jogos elvárás a bérrendezés folytatása az egészségügyben, ami az elmúlt időszak legfontosabb intézkedése volt – ennyit mondott a béremelésről Zombor Gábor, majd úgy folytatta, a kormánynak nem csak a kórházak konszolidációja fontos, hanem a lakosság egészségügyi állapotának javítása, az egészségben eltöltött évek számának növelése is. Ezért olyan program kidolgozása folyik az államtitkárságon, amely nem csak ellátási, hanem népegészségügyi, szociális és sportkérdéseket is érint. Ezért hosszú távon továbbra is fenntartják a népegészségügyi termékadókat, és továbbra is nagy hangsúlyt helyeznek a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítására. Az ezekből eredő halálok számának csökkentésére egyúttal azokat a diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat támogatják, amelyek az egészségben töltött életévek számát növelik. Az orvoselvándorlás megállításának a szakpolitikus szerint nem csak egészségügyileg, hanem gazdaságilag is kiemelt célnak kell lennie, a rezidensösztöndíjakat úgy alakítanák át, hogy az még inkább az itthon maradásra ösztönözze a fiatalokat. Zombor úgy érzékeli, mind az egészségügyben dolgozókban, mind pedig a szolgáltatásokat igénybe vevőkben „óriási változás-életérzés van”, hiszen a feszítő problémák az elmúlt évek beavatkozásai ellenére sem oldódtak meg. Egyszer százmilliárd, vagy teljes átalakítás Az biztos, hogy a most rendelkezésre álló forrásokat nem optimálisan használjuk fel, mert nem működik hatékonyan a rendszer – folytatta, a megoldást pedig egy hiteles gazdasági modell felépítésében látja, hiszen az ágazat irányítása gazdasági tevékenység, ahol vállaltirányítási módszerekkel és eszközökkel kell élni, mert ezek hoznak eredményt. Valid adatokkal alátámasztva kell bemutatni a döntéshozóknak, hogy mennyi pénz szükséges az orvosok itthon tartására, arra, hogy legyen innováció, és fenntarthatóak legyenek az uniós beruházások, valamint arról is számot kell adnia, a jelenlegi rendszert a társadalombiztosítási keretek között, széles ellátási csomagot kínálva hogyan lehet megújítani. Hangsúlyozta azonban, hogy a közfinanszírozott szolgáltatásokat igénybe vevő betegeket nem sértő, szegény-gazdag ellátásra nem szétszakadó rendszer kialakításáról gondolkodnak, társadalombiztosítási alapon kell megtalálni a fejlődő orvostudomány, a technikai lehetőségek és a rendelkezésre álló források között a megfelelő egyensúlyt. Forrásokról azonban nem beszélt az államtitkár, bár mint mondta, az elmúlt napokban „mindenki azt kérdezi, mennyi pénzt fog kapni az egészségügy, amit holnap után már bele is tesznek.” Lapunk információi szerint egyébként az államtitkár a Magyar Orvosi Kamarában két héttel ezelőtt arról beszélt, hogy az ágazatnak két választása van: a kormány hajlandó százmilliárd forintot „beletenni” a rendszerbe kórház konszolidációra, béremelésre, hogy az ágazat tovább „döcögjön” ugyanígy, ahogy eddig, de lehetőség van a teljes átalakításra, egy hiteles gazdasági modell felépítésére is, amelyhez most szintén megvan a kellő politikai támogatottság. Egyelőre úgy tűnik, a szakpolitika ez utóbbit preferálja. A legtöbben húszezer forintba kerülnek Az elmúlt négy év alapjaira építve kell az ellátórendszert továbbfejleszteni, ezen belül a finanszírozásnak szakmapolitikai és a betegút-kiegyenlítettségi célokat kell szolgálnia, megfelelve a társadalmi kihívásoknak úgy, hogy támogassa az egészségben töltött életévek számának növekedését – erről már dr. Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója beszélt, mindjárt felhívva a figyelmet, hogy az E. Alap kasszájának 57 százalékát már most is a hatvan éven felüliekre költik, első sorban gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás formájában. Törekvésük az, hogy az E. Alap 2014-ben is nullszaldós legyen, az utóbbi években jelentősen átalakuló finanszírozás is ezt szolgálja. A tavalyi év adatait összegezve a főigazgató elmondta, a130 milliárd forintos növekménnyel együtt 931 milliárd forint volt a gyógyító-megelőző kasszában. A járulékfizetők száma 2010-hez képest százezerrel, közel négymillió főre emelkedett, a közfinanszírozott ellátást 8,7 millió beteg vett igénybe. Az összes kifizetés közel 85 százalékát az igénybevevők 20 százalékának ellátására fordították. 1,5 millió főre 100 és 500 ezer forint között költöttek, míg a szolgáltatásokat igénybe vevők több mint ötven százaléka csak 20 ezer forintot vett el a büdzséből. A „top húsz” betegre, akik a legdrágább kezeléseket vették igénybe, több mint 3 milliárd forintot költött el az OEP, a gyógyszereikre, járóbeteg- és kórházi ellátásukra, segédeszközeikre fejenként 254 és 101 millió forint közötti összeget fordítottak. A pénztár a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz piac irányítását az elmúlt években átvette, amely most stabilan és kiszámíthatóan működik, a lakossági terhek csökkenése mellett. Márki Mária hozzátette, jó lenne, ha a jövőben a betegség mellett az E. Alapban megjelenne a sport, az élelmezés, a már elindított szűrési programok finanszírozása, hiszen ezek pozitív hatása hosszú távon megtakarítást hoz a kasszának. 400 milliót spóroltak Százkilenc kórházból negyven kínál VIP ellátást, azonban ezek nem egységesek, van ahol a ez csupán néhány kétágyas szobát jelent, máshol mátrixban biztosítanak ellátást a kiemelt hotelszolgálatokon – erről már dr. Ficzere Andrea az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója beszélt, aki szerint a kórházak fölös kapacitásai mind belföldi, mind külföldi betegeknek kiajánlhatóak, ahogy olyan szolgáltatásokból is többletbevétel teremthető, mint az oktatás, a mosatás, szállítás vagy sterilizálás. A lehetőségnek azonban gátja lehet a rendelkezésre álló infrastruktúra, vagy a szakmai profil. Az Uzsoki VIP osztálya a kórháztól elkülönített területen, önálló személyzettel működik, a beavatkozások extra időben történnek. A VIP ellátásból befolyó bevételek nagy részét a személyzet kapja, ami munkaerő megtartást jelent, a többletet az intézmény fejlesztésére fordítják, így a közfinanszírozott ellátásban részesülő betegek is profitálnak a VIP ellátásból. Az egészségturizmusban az a szolgáltatás adható el, amely hazánkban olcsóbb, mint külföldön, vagy itt – kifizetve a műtétet – elkerülhető a más országokban is jellemző várólista. 2012-ben a magyar kórházak kapacitásainak kevesebb mint egy százalékát fordították fizető, külföldi betegek ellátására, a legnépszerűbb szakok az ortopédia, a szemészet, az IVF, és az elektív sebészeti beavatkozások. Az Uzsokiban saját, egészségügyre kifejlesztett kontrolling rendszert működtetnek, ennek köszönhetően az orvosok és a betegek igényeinek megfelelően tudnak fejleszteni – folytatta Ficzere Andrea. Mióta az új szisztémát bevezették, megszűnt a TVK túlteljesítés, nem lépik túl a gyógyszerkeretet sem, nincs túldiagnosztizálás, ezért szabályozottan lehet takarékoskodni és tervezni. Alakulóban van egy, az orvosaik minősítését szolgáló rendszer kidolgozása is, hogy intézményen belül lássák, ki milyen eredménnyel gyógyít, mennyi a szövődmény, a beavatkozást követő ápolási időtartam, a rendelt gyógyszerek mennyisége. Kik a magánorvosok? Az orvosok kényszerből vállalnak magánrendelést – legalábbis ezt mondta dr. Kovács János, a Magánorvosok Országos Szövetségének elnöke a konferencia panelbeszélgetésében. Szerinte az orvosok elégedettek lennének, ha a kórházban olyan anyagi megbecsültség mellet dolgozhatnának, hogy utána ne kelljen folytatniuk a munkát. Az orvos-közgazdász felhívta a figyelmet arra is, jelenleg azt sem tudjuk, hány magánorvos praktizál hazánkban, bár erre az ÁNTSZ vagy az OEP adataiból lehetne következtetni, ám még soha senki nem mérte fel. Bár a magánorvosi tevékenység finanszírozására a biztosítótársaságok nyitottak lennének, ám Magyarország túl kicsi piac, nincs elegendő fizetőképes kereslet még egy kedvező árú biztosításra sem, ráadásul egyelőre a magánorvos fogalma sem tisztázott. A közfinanszírozott és a magánorvosi ellátás érdekei sok ponton közösek, a közalkalmazotti státusz bizonyos szempontból jó, de a szakember úgy vélte, az orvosok jogállásán változtatni kellene. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-07-10