Hírvilág

Karbonpénz a jövőért – interjú Papp Zoltán professzorral

2011. AUGUSZTUS 15.

Interjú Papp Zoltán professzorral, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) alelnökével.


- Az NFFT által kidolgozott "Jövőkereső" elnevezésű kiadvány meglehetősen sötét képet fest Magyarország jövőjéről, a szegénységi küszöb alatt élők számának gyarapodása különféle egészségügyi implikációkkal jár. Pontosan milyen egészségügyi veszélyeket rejt ez a probléma, illetve a szociális olló további szélesedése?

Egy dán felmérés kimutatta, hogy a szegény családokban annak kockázata, hogy forró víztől, teától, kávétól kisgyermek égési sebeket kapjon két és félszer nagyobb, mint a tehetős családok esetében. Közép-Anglia városainak szegénynegyedeiben háromszor annyi szegény gyermek kerül kórházba mérgezés miatt, mint akiknek szülei jómódúak. Valószínűleg, ezek az arányok Magyarországra is érvényesek.



Nemcsak a balesetek terén, hanem bizonyos betegségekre is jellemző ez a helyzet. Különösen a légzési betegségekre érvényes ez. Ott, ahol olcsóbbak a lakások, általában sokkal nagyobb a forgalom. A munkanélküliség növekedése sokszor elfogadhatatlan helyekre szorítja az embereket. A nedves vagy rosszul fűtött lakásokban tenyésző gombák is kedveznek a betegségeknek. Jobban érvényesülnek a passzív dohányzás ártalmai is a közös helyiségbe zsúfolódó családoknál.

A mélyszegénységben, rossz körülmények között élők fokozottan ki vannak téve az olyan fertőző betegségeknek, mint a TBC, vagy a hepatitis. Ugyanakkor a jómódban élőknek is megvannak a jellemző betegségeik: ilyen például az elhízás okozta betegségek jelentős része, vagy az emlőrák.

A szegénység „újratermeli” önmagát, mivel a szegények körében bizonyítottan nagyobb a reprodukció, mint a tehetősebbek körében – miközben egyre kevesebb, de növekvő jómódban élő ember van. A középosztály helyzete jellemzően egyre romlik a folyamat során, így szintén a szegények számát növelik. Amennyiben nem sikerül a trendet megfordítani, hazánkban is növekedni fognak a szegénységhez kötődő egészségügyi problémák ,és az evvel kezelendő páciensek száma.


- A klímaváltozás témakörével is foglalkozó kiadványok egyre több oldalt szentelnek az egészségügyi kérdéseknek. Magyarországon a klímaváltozás kapcsán milyen egészségügyi teendők várhatók?

A globális klímaváltozás következtében egyre több szélsőséges időjárási jelenség érinti majd hazánkat is, ami közvetlenül veszélyeztetheti egészségünket. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézetben dr. Páldy Anna és munkatársai harminc év (1970-2000) megbetegedési és halálozási gyakoriságát vizsgálták Magyarországon az időjárással összefüggésben. Azokon a napokon, amikor a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot, 15%-al nőtt a hirtelen megbetegedések aránya, és ezzel párhuzamosan 15%-al a halálozási arány is. Amikor viszont a napi átlagos középhőmérséklet a 26,6 Celsius-fokot is elérte vagy meghaladta, ezek az értékek megduplázódtak.



Egyes klímamodellek szerint 2070-re Magyarországon a tartós hőhullámok megszaporodása mellett, a nyár mintegy felében olyan napi középhőmérsékleti értékek fordulhatnak elő, amelyek a halálozás kockázatát a veszélyeztetett személyek körében jelentősen növelik .

A magyar elemzések a klímaváltozás másik közvetlen egészségkárosító hatását is megerősítették . Az ultraibolya sugárzás (UVB) növekedése összefügg a bőr rosszindulatú daganatainak létrejöttével, valamint elősegíti a szürkehályog kialakulását. Az országos rákregiszter adatai szerint a 2001-2005 közötti időszakban a melanoma mintegy 40%-kal növekedett.

A nyári időszakban kimutathatóan megnőtt a tiszta, felhőmentes napok száma, ami miatt Európában a bőrrák szinte "járványszerű" terjedése várható az elkövetkező évtizedben, amennyiben az emberek nem mondanak le barnulási mániájukról, és nem hagynak fel a szoláriumozásról és a mértéktelen és felelőtlen napozásról.

Az átlagosnál melegebb idő következtében komoly problémát jelenthet a náthát okozó vírusok fertőzési idejének kitolódása is. A szokatlanul enyhe őszi idő következtében ugyanis már szeptember közepétől jelentősen nő a vírusos megbetegedések száma.

A klíma folyamatos felmelegedése az állatvilág szerkezetében is változásokat okoz. Bizonyos melegkedvelő fajok - például szúnyogok, kullancsok - száma jelentősen növekedhet, szélesebb körben terjesztve az általuk hordozott fertőző betegségeket. A kullancsok által terjesztett vírusos és bakteriális fertőzések – Lyme-kór, fertőző agyhártyagyulladás - száma 2004 óta lassan emelkedik, annak köszönhetően, hogy az állatok szaporodási - és ezzel fertőzési ideje - meghosszabbodik, valamint a téli enyhe időjárás miatt több ízeltlábú éli túl a hideg időszakot.



Már Magyarországon is megjelent a rágcsálók által terjesztett hantavírus-fertőzés, valamint a Nyugat-Nílusi láz vírusfertőzés is, amelyek eddig nem fordultak elő nálunk.
A Magyarországon és a Kárpát-medencében őshonos maláriaszúnyog a két világháború között súlyos megbetegedéseket okozott, mára azonban természetes élőhelyei megcsappanása miatt - mocsaras területek lecsapolása - az általa hordozott fertőzés csak néha és behurcolt esetként fordul elő. Az időjárás fokozatos felmelegedése azonban kedvezhet a rovar újbóli elterjedésének.

- Az NFFT által kidolgozott éghajlatvédelmi kerettörvény vitája során az angol karbonpénz bevezetésének lehetősége is szóba került. Mondana erről néhány szót?

Az angol karbonpénz kérdése valóban felmerült a viták során. Ez gyakorlatilag egy – a fosszilis energiahordozókra vonatkozó – kvótarendszer, amelynek célja, hogy abszolút értelemben csökkentse a fosszilis erőforrások felhasználását. Ennek érdekében évente csökkenő mértékű felhasználást irányoz elő a rendszer minden felhasználónak – tehát minden felhasználó évente meghatározott mennyiségű kvótát kap.

Fontos eleme a rendszernek, hogy a felhasználók kereskedhetnek megtakarított kvótáikkal, és ehhez kapcsolódva kvóta-pénz keletkezik. A kvóta-pénz pénzhelyettesítőként, vagy önálló devizaként működhet. Ha pénzhelyettesítő, akkor a fedezete a fel nem használt fogyasztási jogok eladásából keletkező forint. Ha deviza, akkor a fedezete a jövőbeni megtakarításokból származik.



A végleges törvénytervezet nem tartalmazza a karbonpénzt, illetve a kvótarendszert, viszont az éghajlatvédelmi célok teljesüléséhez – a klímatörvény tervezete szerint – létrejönne egy pénzügyi alap, amely visszatérítendő, kamatmentes támogatást nyújtana vállalatoknak, közintézményeknek és magánszemélyeknek olyan tevékenységek, beruházások megvalósításához, amelyek elősegítik az éghajlatvédelmet.


- Magyarországon a vizek hidromorfológiai állapotának javítása, az aszálykezelés illetve ezek kapcsán, de ettől függetlenül is az agrárium is erősen érintett a globális felmelegedés kapcsán. Milyen közvetlen veszélyeket talált az NFFT ezen a területen?

Magyarországot különösen érzékenyen érinti a globális éghajlatváltozás: ha világátlagban egy fokot emelkedik a hőmérséklet, az nálunk 1,5-2 fokos emelkedést jelenthet. Ennek következtében az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és csapadékeloszlás átrendeződése (több csapadék télen, kevesebb nyáron), továbbá a szélsőséges időjárási ese­mények gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.

Emiatt a mezőgazdaságban az elemi károk mértékének évi 2-4 százalékos emelkedésével számolnak a szakemberek. Korábban 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizekre lehetett számítani, ez a jövőben az extremitások miatt megváltozhat.

Az éghajlati következmények közül hazánkban a nyár szárazabbá válása kedvezőtlen a növénytermesztés szempontjából, aminek a vízhiány már ma is a fő korlátozó tényezője. A csapadék mennyiségének csökkenése többek között az aszályok gyakoriságának növekedését eredményezheti.

Várhatóan növekedni fognak az extrém időjárási tényezők károsító hatásai, mint például a napégés. Ennek jelei már jelenleg is súlyos károkat okoznak, különösen a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Bizonyos hidegtűrő és csapadékkedvelő növények (például a burgonya), amelyek termesztése főleg tőlünk északabbra optimális, kritikus helyzetbe kerülhetnek. Stabilizálódhat viszont más, hőigényesebb növények hozama. Módosulhatnak a termőtalajok mechanikai tulajdonságai, élőviláguk, sőt, idővel kémiai összetételük is. A termőtalaj nedvességének csökkenése mellett a talajvíz szintje is lesüllyedhet az aszályosabb klíma hatására.

A nagy melegben megnő a vízfelhasználás, amit ráadásul a csökkenő csapadék- és a vízkészletek növekvő párolgása miatt kevesebb vízből kellene fedezni. Növekedhet a hűtésre, légkondicionálásra és talajmegmunkálásra fordítható energia, amit a világítás és a szárítás kisebb energiaigénye kompenzálhat. A több nyári napsütés – a felszínhez közeli rétegek szennyezettségétől függetlenül – növeli a nyári, fotokémiai szmog kialakulásának esélyét az ipari körzetek, városok környezetében.



A megemelkedett szén-dioxid koncentráció és a globális hőmérséklet-növekedés megváltoztatja a növények, állatok és az ember betegséget előidéző kórokozók viselkedését.

- Hogy látja az NFFT munkáját a jövőben?

A választások után, az NFFT is részben megújul, hiszen a tanács tagjainak egy részét a pártok delegálják, ezért egyes tanácstagok „lecserélődnek”. A feladatok ugyanakkor megmaradnak: a Tanácsnak 2011 júniusáig el kell készítenie a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia felülvizsgálatát, amire az Országgyűlés felkérte. Ennek keretében, a tanács széleskörű társadalmi konzultációba kezdett a "Jövőkereső" című társadalmi jelentés alapján (a jelentés Magyarország helyzetét mutatja be a fenntarthatóság tükrében).

Folytatódik az éghajlatvédelmi törvény előkészítése is. Mint ismert, a tanács 2010 januárjában elfogadta az éghajlatvédelmi törvény tervezetét, amelyet azután – a választások miatt lerövidített ülésszakot tartó – Országgyűlésnek nem volt ideje végigtárgyalni, így nem fejeződött be az elfogadás folyamata. A törvények szerint a tervezetet ilyen esetekben újra be kell nyújtani – ennek az előkészítése folyik.

- Köszönöm az interjút

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.