2013. OKTÓBER 30.
Magyarországon évente 42 ezer új stroke (szélütés) esetet regisztrálnak: a betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik az egyik oldali végtag gyengesége, a száj félrehúzódása és a beszéd zavara.
Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke az MTI-nek kedden, a stroke világnapon elmondta: a tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, hiszen a kezelést 3 órán belül meg kell kezdeni, hogy eredményes legyen. Az országban 37 olyan kórház, úgynevezett stroke központ van, amelyek felkészültek a stroke betegek fogadására - tette hozzá.
A stroke kialakulásának kockázatát növelő tényezők két csoportra oszthatók: a kockázati betegségek a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívritmuszavar, míg az életmódbeli tényezők közé tartozik a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Magyarországon az összes stroke eset 10 százaléka 50 éves kor alatt jelentkezik, 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt.
Az 1970-es években körülbelül egyforma volt a stroke okozta halálozás Ausztriában és Magyarországon. Ezt követően Ausztriában csökkent, míg Magyarországon 1980-ig emelkedett ez az arány: 100 ezer lakosra egy évben 240 stroke haláleset jutott. Azóta csökkenés figyelhető meg Magyarországon is, bár míg hazánkban félóránként, Ausztriában másfél óránként hal meg valaki stroke miatt.
Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradvány tünetekkel, mások segítségével tud élni, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és mindennapi életét el tudja látni - tájékoztatott Bereczki Dániel.
Az elnök kitért arra is, hogy a társaságuk által indított Ne késlekedj kampány eredményeként évente 30 százalékkal nőtt a vérrögoldó kezelések száma. Mint mondta, nagyon fontos a felvilágosító tevékenység, hiszen a sikeres kezelések feltétele, hogy a lakosság felismerje a stroke tüneteit és tisztában legyen azzal, hogy ilyenkor azonnal mentőt kell hívni.
A szélütés az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, amely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktusnál az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, ez az esetek mintegy 80 százalékában fordul elő. A másik az agyvérzés - az esetek mintegy 20 százalékában -, amikor vér lép ki az érpályából és így roncsolódik az agyállomány.
A világnapot 2005-ben rendezték meg először az előző évi stroke világkongresszus (Vancouver, Kanada) határozatára. A betegség elnevezése az ütés, csapás szóból ered, amely a betegség kezdetére, a hirtelen kialakuló tünetekre utal.
MTI 2013. október 29., kedd
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Agykutatás
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Agykutatás
A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás