Igény van a jövőbeli egészségi állapotot kimutató tesztekre
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A fogyasztók nagyra értékelik a jövendő egészségi állapotukkal kapcsolatos információkat, és erre pénzt is hajlandók áldozni. A Tufts Medical Center közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy az emberek 76 százaléka jelezte hajlandóságát egy olyan hipotetikus előrejelző tesztre, amely kimutatná, hogy idősebb korukban kialakul-e bennük Alzheimer-kór, emlő- illetve prosztatarák, vagy arthritisz. A válaszadók átlagosan 3-600 dollárt fizetnének ezért, a betegségtől és a vizsgálat pontosságától függően.
A Health Economics folyóiratban megjelent tanulmányban az emberek hajlandóságát vizsgálták hipotetikus előrejelző tesztek elvégeztetésére és megfizetésére, amelyek nem járnának közvetlen kezelési következményekkel. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az emberek a legtöbb helyzetben hajlandók fizetni ezért az értékes információért, még akkor is, ha a vizsgálatok nem is tökéletesen megbízhatók.
„Ez a tanulmány egy lépéssel közelebb visz annak megértéséhez, milyen preferenciákkal és motivációkkal rendelkeznek az emberek a diagnosztikai tesztek elvégeztetését illetően, még akkor is, ha azok nem járnak a közvetlen orvosi kezelés következményével” – nyilatkozta Peter J. Neumann, a Tufts Medical Center kutatója. „Miközben a vizsgálatok költségei, valamint az előnyökkel párhuzamosan fellépő hátrányok miatt óvatosan kell előrehaladnunk ezen a területen, kutatásunk azt mutatja, hogy sok ember értékeli az információt, egyrészt önmagáért, másrészt azért, mert e szerint alakíthatják életmódjukat és viselkedésükkel kapcsolatos választásaikat.”
Neumann szerint az előrejelző tesztek világméretű terjedésének következtében egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen vizsgálatok értékét bizonyító információkra. Az egészségtechnikai vállalatok általában a teszteredmények pontosságának növekedésében, a költséghatékonyságban vagy a betegek jobb egészségügyi kimenetelében mérik a diagnosztikai tesztek hasznosságát. Az előrejelző vizsgálatok értékének megállapításához azonban más aspektusokat is figyelembe kell venni. A Tufts Medical Center kutatói például a következő további tényezőket mutatták ki: a jövedelem és a betegség típusa befolyásolja a fizetési hajlandóságot, a nem, az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja a vizsgálatokban való részvételt. A megkérdezett személyek 24 százaléka azt válaszolta, hogy nem venne részt előrejelző vizsgálatokban.
Általában az idősebbek, a nők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, és az egészségesebb viselkedésre hajló alanyok nem kívántak részt venni a vizsgálatokban, még akkor is, ha ezek ingyenesek.
Az eredmények megváltoztathatják a későbbi viselkedést. Pozitív eredmény esetén az emberek azt jelezték, hogy változtatnának bizonyos területeken az életükben, például több időt töltenének szeretteikkel, rendbe tennék pénzügyeiket, vagy többet utaznának.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: "Az egészségemért felleős vagyok, a betgségemért nem"
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Hírvilág
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
COVID-19: Az egészségügyi laboratóriumi diagnosztika kritikus szerepe
A tau fehérje meghatározás kiegészítő szerepe a Creutzfeldt-Jakob-betegség diagnosztikájában
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről4.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás