Hírvilág

Idén is emelni kell a béreket

2014. JÚNIUS 13.

Zombor Gábor frissen kinevezett államtitkár volt a Figyelő hetilap 28. Medicina konferenciájának utolsó előadója (beszámolónk ITT). csütörtökön, a megelőző felszólalásokból viszont az is kiderült, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökével már tárgyalt az ágazatvezető, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vezetőjével viszont még nem.

Az egészségmegőrzés, a folyamatos, minőségi betegellátás, és a rendszer működésének racionalizálása érdekében folytatódniuk kell a megkezdett feladatoknak a GYEMSZI-ben – mondta Török Krisztina, az intézet főigazgatója, hozzátéve, az elmúlt négy év átalakítási munkálatainak sikerét igazolja, hogy a finn ellátórendszert magyar mintára igyekeznek átszervezni.

Három éves fennállásuk alatt a legnagyobb feladatot az államosítás jelentette – folytatta, és elmondta azt is, az oktatás és képzés átszervezése mellett sikerült megalapozni a szükségletalapú kapacitásszervezést, a TVK feladatarányos elosztását, a kórházi jó gyakorlatok terjesztését. Ám a főigazgató a közös gyógyszerbeszerzésekre a legbüszkébb, ezek harminc százalékos megtakarítást hoztak a kórházaknak. A GYEMSZI kulcsfeladata a jövőben az egészségszervezés és a szolgáltatási szemlélet erősítése, ugyanakkor attitűdváltásra is szükség van: a kórház ne csak a betegségek gyógyításának színtere legyen, hanem az egészségfejlesztésé és a prevencióé is.


Tanácsadó lesz a MOK


Az új államtitkár nyitott arra, hogy tanácsadó testületként elfogadja a kamarát, nem úgy, mint az eddigi ágazati vezetés – jelentette be Éger István, akinek közismerten feszült volt a viszonya Szócska Miklóssal, ám úgy tűnik, ez most másként lesz, az új államtitkárral már szerdán tárgyalóasztalhoz ült. A MOK elnöke előadása elején leszögezte, a csillapodni látszó orvosmigrációban nincs szignifikáns a csökkenés, a világszerte jellemző orvos és ápolóhiány agresszív rablótendenciákat eredményez, a hazai gyógyításban pedig minden egyes további személy elvesztése pótolhatatlan. Növelni kell az ágazat GDP arányos részesedését, a kórházak évről évre újratermelődő adóssága pedig a finanszírozás hibáira mutat, amelynek átalakítása politikai és gazdasági döntés kérdése.

A gazdasági döntéshozók és a szakma leginkább népegészségügyi kérdésekben feszül egymásnak, a területet hosszú távon is eredményeket hozó elképzelésekkel lehet megerősíteni, lehetőséget nyílhat erre a foglalkozás-egészségügy rendbetételével, átszervezésével. Az elnök örömmel nyugtázta az alapellátás megerősítésére irányuló szándékokat, de figyelmeztetett, a szakellátás fejlesztése nélkül – amihez pénz is kell – nem lehet sikeres a stabilizálás.

Ütemezetten és kiszámíthatóan folytatódnia kell a két évvel ezelőtt megkezdett béremeléseknek, de Éger szerint az előre garantált kisebb lépések sorozata motiválóbb lehet az egészségügyben dolgozók számára, mint a nagyobb, ám ritkán kiutalt összegek.

Lehetetlen, hogy idén ne folytatódjon a béremelés – ezt már dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szögezte le, hozzátéve azt is, a fizetések emelkedése, az ösztöndíjrendszer átalakítása, az oktatás átszervezése átmeneti kivárást eredményeztek, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar orvostársadalom élénk piacon mozog.


Pénz van, de még sincs


Hiába jobb az ország gazdasági teljesítőképessége, a prognosztizáltnál, egyelőre nem jut több forrás az egészségügynek, mert az elsődleges cél az államháztartási hiány lefaragása – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Reményeik szerint az alapellátás tervezett megerősítése a fekvőbeteg ellátás jobb finanszírozását eredményezi majd. Ha többletforrásra nem is, arra ígéretet tett a szakpolitikus, hogy rendezik a kórházak adósságát, de feltételekhez kötik a konszolidációt.

A kórházi közbeszerzések legnagyobb része teljes állami ellenőrzés alatt zajlik, ezért nem indokolt a részleges konszolidáció Csató András, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) elnöke szerint. Elmondta, a GYEMSZI fenntartású intézmények 2012-ben 27,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak, mára ez az összeg 47,4 milliárdra emelkedett. Kamatfinanszírozása 100 milliárd forint megy el, amit megtakaríthatná az ágazat. Bár a szakember szükségesnek tartja a finanszírozási struktúra megváltoztatását is, felhívta a figyelmet arra, az idei év első negyedévében a GDP 3,5 százalékos növekedése mellett – amennyiben fenntartható ez a fejlődés – nem lehet gond az évi 250 milliárd forintos hiány pótlása az egészségügyben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-06-13

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A védőnők is megkapják a teljes díjemelést

Egy korábbi rendelkezés miatt egy ideig bizonytalan volt, hogy a védőnők is ugyanolyan mértékben részesülhetnek-e az egészségügyben dolgozókra általánosan érvényes bérkiegészítésben. Köszönhetően, az augusztus 31-én közzétett kormányrendeletnek, mára elhárult ez az akadály. Szeptember 1-től ők is teljes egészében megkapják a járandóságukat.

Hírvilág

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

Csak stagnálásról beszélhetünk a migrációban, javulásról nem

Egészségpolitika

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Dénes Tamás: „Mindegy mekkora béremelést ad a kormány, az élet fogja eldönteni, hogy elegendő-e”

Hírvilág

Éger: a béremelést nem lehet elhalasztani

Már most is feszültségeket okoz a rezidensek és a szakorvosok fizetése közötti különbség

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.