Hírvilág

Hogyan is érzel a mamád iránt? A korai élmények epigenetikája

2011. AUGUSZTUS 15.

Freud azt állította, hogy a jellem maga a sors. A neurobiológusok szerint inkább a gének jelentik a sorsot. Kanadai kutatók most leírták, hogy a gyermekkori tapasztalatok milyen maradandó génexpressziós változásokat idéznek elő azokban a rendszerekben, amelyek meghatározzák a minket körülvevő világra adott reakció-mintázatainkat – a jellemünket.

A Nature Neuroscience-ben közölt tanulmány szerzői a hippocampusban az NR3C1 neuronalis glükokortikoid-receptor gén expresszióját tanulmányozták 12 befejezett öngyilkosságot elkövetett személy boncolása során, akik gyermekkorukban traumának (súlyos bántalmazás vagy elhanyagolás) voltak kitéve. Összehasonlításként tanulmányozták 12 olyan öngyilkos agyát, akik nem szenvedtek ilyen gyermekkori traumát, valamint 12 kontrollszemélyét is, akik balesetben haltak meg.

A gyermekkori traumát szenvedett öngyilkosok hippocampusában az NR3C1 és a gén promoter régiója szignifikánsan kisebb mértékben fejeződött ki, mint a két másik vizsgált csoportban. A csökkent expressziót a promoter fokozott metilációja okozta, ez az epigenetikai változás maradandóan rontja a receptor érzékenységét a NGFI-A nevű transzkripciós faktorral szemben, ezáltal csökkentve a gén expresszióját, a glükokortikoid-receptorok mennyiségét, és aktivitását ezekben az agysejtekben.

A vizsgálat szerzői és a cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzői is megjegyzik, hogy az eredmények feltűnő egyezést mutatnak egy ugyancsak figyelemre méltó állatkísérlet eredményeivel, amelyben e gén megfelelőjének az epigenetikai változását mutatták ki patkányokban.

Azokban a patkányokban, amelyeket kölyökkorukban az anyjuk „elhanyagol”, tehát nem részesíti a legtöbb emlősállatnál szokásos rendszeres „törődésben”, gondozásban, a humán NR3C1-nek megfelelő patkány-gén promoterének metilációja fokozódik, és ezek az állatok felnőtt korukban ugyancsak elhanyagolják a kölykeiket.

Ebben az esetben nem genetikai, hanem környezeti hatásról van szó, ugyanis a kölykeit elhanyagoló anyaállattól született, de a kölykeivel eleget törődő anya által felnevelt patkányokban az illető promoter metilációja nem fokozódik kórosan, és felnőttkorukra a kölykeikkel törődő viselkedést mutatják.

Az NR3C1 által kódolt receptor (emberekben és rágcsálókban is) a magas glükokortikoidszint hatására a hippocampus olyan rendszereit aktiválja, amelyek negatív visszacsatolásként csökkentik a kortizol termelődését, és ezzel időben és intenzitásban korlátozzák a stresszre adott választ.

Tehát az élet korai szakaszában bekövetkezett negatív tapasztalatok hatására a promoter metilációja útján csökken a hippocampus „stressz-szabályozó” rendszerének alkalmassága a stressz csökkentésére, és ezért a felnőttkori stresszhatások túlzott reakciót váltanak ki, ami a kortizoltermelődés korlátozásának zavarával járó állapotokhoz vezethet (ilyen például a depresszió).


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

Nat Neurosci 2009 Mar; 12:342.

Nat Neurosci 2009 Mar; 12:241.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Klinikum

1. Magyar Epigenetikai Találkozó

BULA Zoltán

Az epigenetika definiálása még ma sem teljesen egyértelmű, több meghatározása is létezik. Egyesek csupán újabb fajta génregulációs mechanizmusnak tartják, míg mások az öröklődés új paradigmáját látják benne...

Hírvilág

Danube Conference on Epigenetics

Following the success of the previous Epigenetic Conferences in Budapest (2012 and 2014) we are delighted to announce that the next Danube Conference on Epigenetics will be held on 5-8 October, 2016 again in Budapest.

Hírvilág

Danube Scientific Conference on Epigenetics

Az utóbbi évek forró területei közül többet részletesen tervezünk bemutatni, úgy mint transzkripciós szabályozás és epigenetikai vonatkozásai, anyagcsere, in vitro fertilizáció és központi idegrendszeri folyamatok szabályozásának epigenetikai vonatkozása.

Hírvilág

Magyar Epigenetikai Napok - Konferenciaajánló

A konferencia célja az epigenetika és génexpresszió szabályozás iránt érdeklődő kutatók és klinikusok közötti kapcsolatok kiépítése, illetve az információáramlás elősegítése. Célunk hazai és nemzetközi vezető kutatókat megszólítani, bemutatni a tudományterület mai állását és az elérhető módszertant.