Miközben világszerte egyre többen élnek városokban, a mentális problémák is egyre gyakoribbá válnak. Egyre több tudományos eredmény utal arra, hogy a két jelenség összefügg, és a pszichológiai problémák egyik oka a természet-élmények megfogyatkozása lehet. Ezáltal nő a környezetpszichológiai kutatások jelentősége, melyek a természet-élmények és a mentális egészség kapcsolatát igyekeznek feltárni. A Landscape and Urban Planning szakfolyóiratban publikált The benefits of nature experience: Improved affect and cognition című cikk szerzői kísérletekkel vizsgálták, hogy hogyan befolyásolja az érzelmi állapot és a kognitív képességeket a zöldterületen eltöltött idő. A kísérletben a résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport tagjai belvárosi környezetben, a másik tagjai pedig egy zöldterületen sétáltak meghatározott ideig. Mindkét csoport esetében elvégezték ugyanazokat a teszteket a séta előtt és után, így lehetővé vált az élmények (rövid távú) hatásának vizsgálata. A tesztek között voltak olyanok is, amelyeket korábban még nem használtak természetélmények vizsgálatára. A kutatók két hipotézist állítottak fel: egyrészt feltételezték, hogy a városi élményhez képest a természetélmények csökkentik az idegességet, a tépelődést és a negatív érzelmeket, és növelik a pozitív érzelmeket. Második hipotézisük az volt, hogy a városi élményekhez képest a természetélmények növelik a verbális és vizuális munkamemóriát, és javítják a figyelemtesztek egy komponensében a teljesítményt. Első hipotézisük megerősítést nyert, az idegesség, a tépelődés és a negatív érzelmi állapot csökkent, a pozitív érzelmi állapot pedig fennmaradt. A másodikkal kapcsolatban vegyes eredményeket kaptak: volt olyan teszt, amely alátámasztotta a természetélmények előnyös hatását a kognitív képességekre, egy másik viszont nem mutatott szignifikánsan jobb hatást a városi környezethez képest. Itt érdemes megjegyezni, hogy míg a pozitív hatást kimutató módszer korábban jól bevált és gyakran használják, utóbbit eddig nem alkalmazták természetélményekkel kapcsolatos vizsgálatokban, így érdemes a továbbiakban alaposan megvizsgálni a különbség okát. Röviden: a kognitív képességekkel kapcsolatos eredmények sokkal kevésbé egybehangzóak, mint az érzelmekkel kapcsolatosak. Mivel a séta előtt és után történtek a mérések, arról nem nyújt információt a kutatás, hogy a séta alatt milyen folyamatok zajlottak a résztvevőkben. A városi és a természeti környezet között nagyon sokféle különbség áll fenn, és jelenleg nem tisztázott, hogy ezek közül melyek befolyásolják leginkább a mentális egészségre gyakorolt hatást. A zaj, a légszennyezés, a népsűrűség és a városi és természeti környezetek további tényezői mind közvetítői lehetnek az érzelmekre és kognitív funkciókra gyakorolt hatásoknak. Az egyes tényezők konkrét hatásainak feltárása a további kutatások fontos tárgyát képezheti. A fokozódó urbanizációval még fontosabbá válik a természeti környezet nyújtotta „pszichológiai ökoszisztéma-szolgáltatások” pontosabb megértése. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Bratman Gregory N, et al. The benefits of nature experience: Improved affect and cognition. Landscape and Urban Planning 2015;138:41-50.