Ökológia

Természetélmények, érzelmek és kognitív képességek

2022. FEBRUÁR 24.

Miközben világszerte egyre többen élnek városokban, a mentális problémák is egyre gyakoribbá válnak. Egyre több tudományos eredmény utal arra, hogy a két jelenség összefügg, és a pszichológiai problémák egyik oka a természet-élmények megfogyatkozása lehet. Ezáltal nő a környezetpszichológiai kutatások jelentősége, melyek a természet-élmények és a mentális egészség kapcsolatát igyekeznek feltárni. A Landscape and Urban Planning szakfolyóiratban publikált The benefits of nature experience: Improved affect and cognition című cikk szerzői kísérletekkel vizsgálták, hogy hogyan befolyásolja az érzelmi állapot és a kognitív képességeket a zöldterületen eltöltött idő.

A kísérletben a résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport tagjai belvárosi környezetben, a másik tagjai pedig egy zöldterületen sétáltak meghatározott ideig. Mindkét csoport esetében elvégezték ugyanazokat a teszteket a séta előtt és után, így lehetővé vált az élmények (rövid távú) hatásának vizsgálata. A tesztek között voltak olyanok is, amelyeket korábban még nem használtak természetélmények vizsgálatára. A kutatók két hipotézist állítottak fel: egyrészt feltételezték, hogy a városi élményhez képest a természetélmények csökkentik az idegességet, a tépelődést és a negatív érzelmeket, és növelik a pozitív érzelmeket. Második hipotézisük az volt, hogy a városi élményekhez képest a természetélmények növelik a verbális és vizuális munkamemóriát, és javítják a figyelemtesztek egy komponensében a teljesítményt. Első hipotézisük megerősítést nyert, az idegesség, a tépelődés és a negatív érzelmi állapot csökkent, a pozitív érzelmi állapot pedig fennmaradt. A másodikkal kapcsolatban vegyes eredményeket kaptak: volt olyan teszt, amely alátámasztotta a természetélmények előnyös hatását a kognitív képességekre, egy másik viszont nem mutatott szignifikánsan jobb hatást a városi környezethez képest. Itt érdemes megjegyezni, hogy míg a pozitív hatást kimutató módszer korábban jól bevált és gyakran használják, utóbbit eddig nem alkalmazták természetélményekkel kapcsolatos vizsgálatokban, így érdemes a továbbiakban alaposan megvizsgálni a különbség okát. Röviden: a kognitív képességekkel kapcsolatos eredmények sokkal kevésbé egybehangzóak, mint az érzelmekkel kapcsolatosak. Mivel a séta előtt és után történtek a mérések, arról nem nyújt információt a kutatás, hogy a séta alatt milyen folyamatok zajlottak a résztvevőkben.

A városi és a természeti környezet között nagyon sokféle különbség áll fenn, és jelenleg nem tisztázott, hogy ezek közül melyek befolyásolják leginkább a mentális egészségre gyakorolt hatást. A zaj, a légszennyezés, a népsűrűség és a városi és természeti környezetek további tényezői mind közvetítői lehetnek az érzelmekre és kognitív funkciókra gyakorolt hatásoknak. Az egyes tényezők konkrét hatásainak feltárása a további kutatások fontos tárgyát képezheti. A fokozódó urbanizációval még fontosabbá válik a természeti környezet nyújtotta „pszichológiai ökoszisztéma-szolgáltatások” pontosabb megértése.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Bratman Gregory N, et al. The benefits of nature experience: Improved affect and cognition. Landscape and Urban Planning 2015;138:41-50.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

A boldogság közgazdaságtana

Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.

Ökológia

Célkitűzések a biodiverzitás megőrzéséért

2010-ben jött létre a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity), amelynek létrehozásakor egy 10 éves keretrendszert, a biodiverzitási stratégiát (Strategic Plan for Biodiversity 2011–2020) is kidolgozták. Távlati célként azt jelölték meg, hogy 2050-re az ember harmóniában éljen a természettel, a biodiverzitást értékelve, megőrizve, helyreállítva és bölcsen használva. Ennek elérése érdekében fogalmazták meg a 20 Aicsi-célt, amely részletezi a tágabb célkitűzések eléréséhez szükséges teendőket – többek között a biodiverzitás-csökkenés mögött húzódó okok kezelését, a biodiverzitás fenntartható használatát, illetve az ebből származó javak igazságos elosztását.