Hálapénz: utólag elfogadható?
2014. ÁPRILIS 23.
2014. ÁPRILIS 23.
Szöveg nagyítása:
A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) a legfőbb ügyészhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását. Dénes Tamás, a MRSZ elnöke szerdán közleményében azt írta: a szervezet azért tartja fontosnak az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázását, mert az új büntető törvénykönyv alapján - az általunk megkérdezett szakértők szerint - előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja. A szövetség első körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje - olvasható a rezidensszövetség közleményében. "A magyar orvostársadalom megérdemli azt a tiszteletet, hogy ne teljes jogbizonytalanságban kelljen végezze mindennapi gyógyító munkáját" - fogalmaznak közleményükben. Hangsúlyozzák, céljuk továbbra is az, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók egy tiszta, átlátható és kiszámítható rendszerben gyógyuljanak és gyógyítsanak, olyan rendszer kialakításában érdekeltek, amelyet nem a hálapénz mozgat, hanem a tisztességes bérek és a pozitív ösztönzők. Az MRSZ emlékeztet, hogy a szövetség tavaly áprilisban indította útjára "Hála-Pénz - hálát a betegtől, pénzt az államtól" kampányát. A kampány keretében végzett felmérés rávilágított arra, hogy az orvosoknak sem érdekük a hálapénzrendszer fenntartása. Az is kiderült, az emberek többsége egyetért abban, hogy a hálapénz elfogadása és adása büntethető legyen, ha olyan keretrendszer születik, amely ezt lehetővé teszi. MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Magánegészségügyi ellátás a Covid-19-járvány idején
Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről4.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás