Dr. Guillotin ellenezte a halálbüntetést, nem ő találta fel a nyaktilót, s egy névrokon kortársát végezték ki a róla elnevezett szerkezettel. Joseph-Ignace Guillotin francia orvos 1789 októberében javasolta a nemzetgyűlésnek, hogy a halálraítélteket humánusabb módszerrel, nyaktilóval végezzék ki. Addig a nemeseket karddal vagy bárddal fejezték le, míg a köznép halálraítélt tagjait felakasztották – a kerékbetörés és máglyahalál származástól függetlenül a súlyosabb bűnök elkövetőinek ítélete volt. De mindkét korábban általános kivégzési módszer, az akasztás és a kard általi lefejezés áldozatai is hosszú perceken át tartó haláltusát vívtak – a kardnak is legalább kétszer kellett lesújtania, s előfordult, hogy az áldozat lassan elvérzett, míg a fejét el tudták választani a testétől, ezért a halálraítéltek családtagjai gyakran fizettek a hóhérnak, hogy gondoskodjon a megélezett kardról. Guillotin két beszédet is tartott, amelyben kifejtette, a lefejezésnek egy olyan egyszerű szerkezettel kell történnie, amely fájdalommentesen végez a halálraítéltekkel. Úgy gondolta, hogy ha megszüntetve az osztálybeli különbségeket az arisztokraták és a köznép bűnözőit is azonosan, és humánus módszerrel végzik ki, azzal meggyőzik a tömeget arról, hogy elismerik és tiszteletben tartják a közemberek jogait is. S bár Guillotin ellene volt a kivégzéseknek, azt remélte, hogy egy humánusabb és kevésbé fájdalmas kivégzési módszer lehet az első lépés a halálbüntetés teljes eltörlése felé. Bízott abban is, hogy e metódus kevesebb családot és főként gyereket vonz a nézők közé, és javasolta a nyilvánosság kizárását is. Egy mondata azonban nem várt hatást váltott ki a tömegből – „Az én szerkezetemmel egy szemvillanás alatt levágom a fejed úgy, hogy még csak nem is érzed” – e mondat szélsebesen népszerű szállóigévé vált, néhány nap múlva dalba is foglalták, és e mondat kötötte össze elválaszthatatlanul Guillotin nevét a nyaktilóval. A prototípus megtervezéséhez és megalkotásához azonban Guillotinnak semmi köze nem volt. Azt Dr. Antoine Louis akadémikus tervezte, és Tobias Schmidt német mérnök készítette el. A francia nemzetgyűlés 1792 márciusában mondta ki, hogy ezentúl lefejezést kizárólag guillotine-nal hajtanak végre. A nyaktiló első áldozata 1792 áprilisában egy útonálló volt, de az azt követő évben guillotine-nal végezték ki XVI. Lajos francia királyt és Marie Antoinette királynét is. A francia forradalom idején Párizsban a szerkezet 2625 fejet csapott le.

Dolgozik a guillotine - Robespierre-ék kivégzése 1794-ben

Dr. Guillotin családját olyannyira megbotránkoztatta, hogy guillotine-ként terjedt el a kivégzőeszköz neve, hogy kérvényezték a francia kormánynál, nevezze át a szerkezetet. Miután ezt a kormány elutasította, megváltoztatták családi nevüket. S hogy Guillotint is a róla elnevezett eszközzel végezték ki, csupán egy városi legenda – alapjául az a tény szolgált, hogy egy bizonyos lyoni J. M.V. Guillotint, aki szintúgy orvos volt, valóban nyaktilóval végeztek ki. J. I. Guillotin 1814-ben természetes halállal végezte.

Joseph Ignace Guillotin

Franciaországban a guillotine maradt a hivatalos kivégzési forma egészen a halálbüntetés eltörléséig, 1981-ig. Az utolsó nyilvános kivégzés 1939 februárjában történt, s legutoljára 1977 szeptemberében csapott le a guillotine. eLitMed.hu, Szabó Edit