Hírvilág

Genetikai okai is vannak az öngyilkossági szándéknak

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Sikerült azonosítaniuk a 2-es kromoszómán egy régiót a Johns Hopkins Egyetem kutatóinak, mely kapcsolatba hozható az öngyilkossági szándék előfordulásának nagyobb kockázatával. Ez a régió négy génből áll, az egyik az ACP1 fehérjét kódoló gén. Az ACP1 emelkedett koncentrációját figyelték meg öngyilkosok agyában. Ez a fehérje valószínűleg ugyanazt a folyamatot befolyásolja, mint a lítium, melyről közismert, hogy kedvezően befolyásolja az öngyilkossághoz vezető viselkedést. A kutatók véleménye szerint eredményeiknek a megelőzésben lehet nagyobb szerepe, illetve új irányokat adhatnak további kutatások és gyógyszerfejlesztések számára. „Régóta sejtjük, hogy genetikai okai is vannak, hogy valaki csak gondol az öngyilkosságra vagy meg is teszi” – mondta Dr. Virginia L. Willour, a Johns Hopkins Orvosi Egyetem pszichiátere. Dr. Willour és kollégái közel 2700 mániás depressziós genetikai mintáját vizsgálta meg. Közülük 1201 kísérelt már meg öngyilkosságot. Azt találták, hogy azok, akik az ACP1 gén megfelelő variánsának egy példányával rendelkeznek, 1,4-szer nagyobb az esélyük az öngyilkosság elkövetésére, míg azoknál, akik két példánnyal rendelkeznek, ez az arány háromszoros. Dr. Willour szerint a következő lépés annak tisztázása, hogy ezek a genetikai faktorok pontosan milyen biológiai folyamatokon keresztül növelik az öngyilkosság kockázatát. Az eredmények a Molecular Psychiatry című folyóiratban jelentek meg. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Szinte heroizálják az öngyilkosokat az emberek Magyarországon

Gyakran gondolnak öngyilkosságra az elvált szülők gyermekei

A szerencsejáték - függők hajlamosabbak az öngyilkosságra

Megelőzhető az öngyilkosság

Tanult öngyilkosság

LAM Extra Háziorvosoknak - 2010; 2(1) Ismerjünk magunkra függőségeinkben! Beszélgetés Zacher Gábor toxikológussal< /a>

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.