Hírvilág

Főváros: indulhat az örökbefogadás?

2011. AUGUSZTUS 29.

Tarlós István és Szócska Miklós hétfőn tárgyaltak róla, Velkey György (Fidesz-KDNP), a fővárosi önkormányzat egészségpolitikai és szociális bizottságának elnöke ugyanakkor elkedvetlenítőnek nevezte a budapesti kórházi ingatlanok eladásáról szóló közgyűlési előterjesztést.

Eladhatóak lesznek a kórházak ingatlanjai, elsőként a fővárosban verhetnek dobra lakásokat, nővérszállókat, raktárakat és parkolókat, amennyiben a közgyűlés támogatja az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, Szentes Tamás javaslatát, amelyet hétfői ülésén vett napirendjére az illetékes bizottság.

Az ingatlaneladások megkezdését célzó előterjesztés kapcsán Velkey György úgy fogalmazott: „nehéz szívvel olvastam”. Ugyanakkor hozzátette, tudomásul kell venni, hogy az uniós forrásokból meglehetősen kevés pénz fordítható a Közép-magyarországi régió fejlesztésére, így ezen a területen csak a kórházi ingatlanok eladásából remélhetnek plusz bevételt a kormány által tervezett átalakításokhoz.

Az előterjesztéshez csatolt listában felsorolták mindazokat az ingatlanokat, amelyek a jövőben eladhatóak lesznek. Amennyiben a városatyák a szerdai közgyűlésen elfogadják a határozati javaslatot, mindazokat az ingatlanokat, amelyekben nem folyik közvetlenül a betegellátáshoz kapcsolódó munka, forgalomképessé teszik – fogalmazott az előterjesztő, Szentes Tamás.

A listába azonban több olyan épület is bekerült, amelyben jelenleg is egészségügyi ellátás folyik. Lehoczky Péter, a Jahn Ferenc Kórház orvosigazgatója a XXIII. kerületi szakrendelőt fedezte fel a lajstromban, míg Hollósi Antal, a Károlyi Kórház orvosigazgatója elmondta, az ő intézményük esetében három ingatlan is érintett, amelyek most is és a jövőben is egészségügyi célokat szolgálnak, így gyógyszertár és orvosi rendelő működik bennük.

Végül kiderült, a felsorolás "a majdani egyeztetések fóruma", az összes ingatlan mintegy 3 százaléka az, ahol egyáltalán nem működik betegellátás. Ahol igen, azok azért szerepelnek kivétként, hogy a főváros tulajdonában maradjanak, s ne kerüljenek az államhoz.

Nem döntöttek az ingatlanokról

Szándékot igen, garanciákat azonban nem tartalmaz a kormányhatározat arra nézve, hogy az eladott ingatlanok árát valóban az ágazatba fogják visszaforgatni, mint ahogyan arra sem, hogy ezt az akaratát a kormány később törvényekkel is megtámogatja – fogalmazta meg aggályait Kökény Mihály, aki szakértőként vett részt az ülésen. A volt egészségügyi miniszter ezért általában is rendkívül korainak nevezte a kérdés tárgyalását.

Bár a korábbi kormányok is hasonló elvárásokat fogalmaztak meg, eddig csupán egyetlen esetben sikerült elérni, hogy egy eladott kórházi ingatlanért kapott összeget valóban az egészségügyben használtak fel – figyelmeztetett a bizottság szocialista alelnöke. Havas Szófia azt is hozzátette, az ingatlanvagyon felélése egyszeri bevételt jelent, s ebből remélni a rezidensek helyzetének rendezését, az orvosbérek vagy TVK keretek emelését lehetetlen.

Cáfolta alelnöke állításait Velkey György, aki szerint a bevételeket nem béremelésre, hanem struktúraátalakításra, ágazati fejlesztésekre fordítják, a félelmek eloszlatására pedig leszögezte: elég erősnek érzi a kormányt ahhoz, hogy jogszabályi manifesztáció is kövesse a határozatot.

A bizottság az elnök javaslatára nem hozott döntést a kérdésben. Ugyanis Velkey György arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen hétfőn tárgyal Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és Tarlós István főpolgármester erről a témáról, s az egyeztetés akár változásokat is hozhat az előterjesztésben. Végül a grémium tagjai arról szavaztak csupán, hogy a napirend a szerdai közgyűlés elé kerülhet.

Gyors, vagy lassú a tempó?

Nem csak a Fidesz és az MSZP között, de még kormánypárton belül is viták kereszttüzébe került a fővárosi egészségügyi intézmények állami gondoskodás alá vételének kérdése. Így érthető módon ütköztek az álláspontok a fővárosi szakbizottságban is. Míg az előterjesztés felvezetőjében Tarlós István az államtitkársággal folytatott tárgyalások megkezdéséhez kért felhatalmazást, az indítványhoz csatolt megállapodás-tervezet elfogadásával konkrét lépések megtételére is testületi engedélyt kap a főpolgármester.

Míg egy héttel ezelőtt felmerült, hogy a központi régió kormányhivatala alá kerülnek a kórházak, addig a megállapodás fővárosi feladatokat oszt az államtitkárságnak, s már az átmeneti időszakban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) gyámsága alá helyezné az intézményeket. Többek között erre hivatkozott Havas Szófia, aki szerint a szükséges, kétharmados törvénymódosítások elfogadása nélkül – önkormányzati és államháztartási jogszabályok – a mostani előterjesztés időelőtti.

Csupán a tárgyalások megkezdéséhez kér felhatalmazást a főpolgármester – ez volt Velkey György meglátása, míg vele ellentétben Kökény Mihály úgy vélte, a határozat a megállapodás aláírására is lehetőséget ad a város első emberének. Szerinte a terv egyébként is kockázatos, az állam jelenleg a saját szabályozási feladataival is küszködik. Igaz, a főpolgármester kikötné, hogy Budapestet semmiféle vagyonvesztés nem érheti, ám erre nincs biztosíték, mint ahogyan arra sem, hogy a fővárosiak egészségügyi ellátásának színvonala nem romlik majd az átadás után. Nem világos, miért kell a fővárosi intézményeket egy „amorf megaintézet” felügyelete alá helyezni, miközben a vidéki kórházakat egyértelműen a kormányhivatalok alá sorolnák.

A bizottság elnöke erre úgy érvelt, az átalakítás célja, hogy a jövőbeni intézményfenntartó jobban figyeljen a kórházaira, mint a mostani. Mint fogalmazott: „nem kizárt, hogy a fővárosban működő intézmények koordinációjával a lakosság jár jobban”. Szentes Tamás azt tette hozzá, hogy a főváros kórházai a tavalyi, lejárt határidejű tartozásaikat figyelembe véve jelenleg rosszabbul állnak, mint egy évvel ezelőtt, ez is indokolja, hogy markánsabb ellenőrzést gyakoroljanak felettük mint korábban. Ebbe a feladatba pedig a fővárosnak bármilyen szervet, így akár a GYEMSZI-t is joga van bevonni. A testület végül elfogadta az előterjesztést, amelyet szerdai ülésén tárgyal a budapesti közgyűlés.

Amennyiben a képviselők rábólintanak az indítványra, január 1-től az állam fenntartása alatt működnek majd a budapesti egészségügyi intézmények.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-08-29

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

A mellkassebészetet az európai élvonalban kell tartani – Interjú dr. Lang Györggyel

Magyarországon a tüdőtranszplantáció személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak ugyan, a politikai elhatározás és támogatás azonban mindeddig hiányzott. Évek óta nagy az elvárás mind a mellkassebész, mind a tüdőgyógyász szakma részéről. Szócska Miklós államtitkár Keszthelyen, a Magyar Transzplantációs Társaság Kongresszusa keretében tartott szakmai sajtótájékoztatóján egyértelműen a tüdőtranszplantáció hazahozatala mellett kötelezte el magát. Meggyőződésem, hogy a küszöbön álló Eurotransplant csatlakozás ebben jelentős szerepet fog játszani – mondta dr. Lang György, a szakmai kollégium transzplantáció tagozat vezetője.

Gondolat

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Klinikum

A betegek élete a kézhigiénén múlik

A kórházi fertőzések csupán 20 százalékkal szoríthatók vissza előírásokkal, a prevenció 80 százaléka a kezünkben van.