Tarlós István és Szócska Miklós hétfőn tárgyaltak róla, Velkey György (Fidesz-KDNP), a fővárosi önkormányzat egészségpolitikai és szociális bizottságának elnöke ugyanakkor elkedvetlenítőnek nevezte a budapesti kórházi ingatlanok eladásáról szóló közgyűlési előterjesztést. Eladhatóak lesznek a kórházak ingatlanjai, elsőként a fővárosban verhetnek dobra lakásokat, nővérszállókat, raktárakat és parkolókat, amennyiben a közgyűlés támogatja az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, Szentes Tamás javaslatát, amelyet hétfői ülésén vett napirendjére az illetékes bizottság. Az ingatlaneladások megkezdését célzó előterjesztés kapcsán Velkey György úgy fogalmazott: „nehéz szívvel olvastam”. Ugyanakkor hozzátette, tudomásul kell venni, hogy az uniós forrásokból meglehetősen kevés pénz fordítható a Közép-magyarországi régió fejlesztésére, így ezen a területen csak a kórházi ingatlanok eladásából remélhetnek plusz bevételt a kormány által tervezett átalakításokhoz. Az előterjesztéshez csatolt listában felsorolták mindazokat az ingatlanokat, amelyek a jövőben eladhatóak lesznek. Amennyiben a városatyák a szerdai közgyűlésen elfogadják a határozati javaslatot, mindazokat az ingatlanokat, amelyekben nem folyik közvetlenül a betegellátáshoz kapcsolódó munka, forgalomképessé teszik – fogalmazott az előterjesztő, Szentes Tamás. A listába azonban több olyan épület is bekerült, amelyben jelenleg is egészségügyi ellátás folyik. Lehoczky Péter, a Jahn Ferenc Kórház orvosigazgatója a XXIII. kerületi szakrendelőt fedezte fel a lajstromban, míg Hollósi Antal, a Károlyi Kórház orvosigazgatója elmondta, az ő intézményük esetében három ingatlan is érintett, amelyek most is és a jövőben is egészségügyi célokat szolgálnak, így gyógyszertár és orvosi rendelő működik bennük. Végül kiderült, a felsorolás "a majdani egyeztetések fóruma", az összes ingatlan mintegy 3 százaléka az, ahol egyáltalán nem működik betegellátás. Ahol igen, azok azért szerepelnek kivétként, hogy a főváros tulajdonában maradjanak, s ne kerüljenek az államhoz. Nem döntöttek az ingatlanokról Szándékot igen, garanciákat azonban nem tartalmaz a kormányhatározat arra nézve, hogy az eladott ingatlanok árát valóban az ágazatba fogják visszaforgatni, mint ahogyan arra sem, hogy ezt az akaratát a kormány később törvényekkel is megtámogatja – fogalmazta meg aggályait Kökény Mihály, aki szakértőként vett részt az ülésen. A volt egészségügyi miniszter ezért általában is rendkívül korainak nevezte a kérdés tárgyalását. Bár a korábbi kormányok is hasonló elvárásokat fogalmaztak meg, eddig csupán egyetlen esetben sikerült elérni, hogy egy eladott kórházi ingatlanért kapott összeget valóban az egészségügyben használtak fel – figyelmeztetett a bizottság szocialista alelnöke. Havas Szófia azt is hozzátette, az ingatlanvagyon felélése egyszeri bevételt jelent, s ebből remélni a rezidensek helyzetének rendezését, az orvosbérek vagy TVK keretek emelését lehetetlen. Cáfolta alelnöke állításait Velkey György, aki szerint a bevételeket nem béremelésre, hanem struktúraátalakításra, ágazati fejlesztésekre fordítják, a félelmek eloszlatására pedig leszögezte: elég erősnek érzi a kormányt ahhoz, hogy jogszabályi manifesztáció is kövesse a határozatot. A bizottság az elnök javaslatára nem hozott döntést a kérdésben. Ugyanis Velkey György arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen hétfőn tárgyal Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és Tarlós István főpolgármester erről a témáról, s az egyeztetés akár változásokat is hozhat az előterjesztésben. Végül a grémium tagjai arról szavaztak csupán, hogy a napirend a szerdai közgyűlés elé kerülhet. Gyors, vagy lassú a tempó? Nem csak a Fidesz és az MSZP között, de még kormánypárton belül is viták kereszttüzébe került a fővárosi egészségügyi intézmények állami gondoskodás alá vételének kérdése. Így érthető módon ütköztek az álláspontok a fővárosi szakbizottságban is. Míg az előterjesztés felvezetőjében Tarlós István az államtitkársággal folytatott tárgyalások megkezdéséhez kért felhatalmazást, az indítványhoz csatolt megállapodás-tervezet elfogadásával konkrét lépések megtételére is testületi engedélyt kap a főpolgármester. Míg egy héttel ezelőtt felmerült, hogy a központi régió kormányhivatala alá kerülnek a kórházak, addig a megállapodás fővárosi feladatokat oszt az államtitkárságnak, s már az átmeneti időszakban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) gyámsága alá helyezné az intézményeket. Többek között erre hivatkozott Havas Szófia, aki szerint a szükséges, kétharmados törvénymódosítások elfogadása nélkül – önkormányzati és államháztartási jogszabályok – a mostani előterjesztés időelőtti. Csupán a tárgyalások megkezdéséhez kér felhatalmazást a főpolgármester – ez volt Velkey György meglátása, míg vele ellentétben Kökény Mihály úgy vélte, a határozat a megállapodás aláírására is lehetőséget ad a város első emberének. Szerinte a terv egyébként is kockázatos, az állam jelenleg a saját szabályozási feladataival is küszködik. Igaz, a főpolgármester kikötné, hogy Budapestet semmiféle vagyonvesztés nem érheti, ám erre nincs biztosíték, mint ahogyan arra sem, hogy a fővárosiak egészségügyi ellátásának színvonala nem romlik majd az átadás után. Nem világos, miért kell a fővárosi intézményeket egy „amorf megaintézet” felügyelete alá helyezni, miközben a vidéki kórházakat egyértelműen a kormányhivatalok alá sorolnák. A bizottság elnöke erre úgy érvelt, az átalakítás célja, hogy a jövőbeni intézményfenntartó jobban figyeljen a kórházaira, mint a mostani. Mint fogalmazott: „nem kizárt, hogy a fővárosban működő intézmények koordinációjával a lakosság jár jobban”. Szentes Tamás azt tette hozzá, hogy a főváros kórházai a tavalyi, lejárt határidejű tartozásaikat figyelembe véve jelenleg rosszabbul állnak, mint egy évvel ezelőtt, ez is indokolja, hogy markánsabb ellenőrzést gyakoroljanak felettük mint korábban. Ebbe a feladatba pedig a fővárosnak bármilyen szervet, így akár a GYEMSZI-t is joga van bevonni. A testület végül elfogadta az előterjesztést, amelyet szerdai ülésén tárgyal a budapesti közgyűlés. Amennyiben a képviselők rábólintanak az indítványra, január 1-től az állam fenntartása alatt működnek majd a budapesti egészségügyi intézmények. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2011-08-29