Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (OGYEI) elkészítette új szakmai ajánlását a gyermekbántalmazás és -elhanyagolás megelőzése, felismerése, illetve kezelése érdekében - közölte Mészner Zsófia, az OGYEI főigazgatója szerdán egy budapesti konferencián. Kovács Zsuzsanna, az OGYEI munkatársa arról beszélt, hogy a 2008-ban készített módszertani ajánlás felújított, aktualizált változatát az egészségügyi államtitkárságnak is felajánlják, hogy a dokumentum - amely azt tartalmazza, hogy mi a teendő a gyermekek bántalmazása, elhanyagolása esetén - úgynevezett protokoll formájában legyen hivatalos, betartása legyen számon kérhető. Mint elmondta: Magyarországon évente mintegy harminc gyermek hal meg bántalmazás, vagy elhanyagolás következtében. A magyarországi gyermekek több mint 10 százaléka, mintegy kétszázezer számít veszélyeztetettnek. Csak 2010-ben mintegy ötven fiatalkorú vetett véget életének önkezével - mondta a szakember, aki egyúttal kiemelte: a sikertelen kísérletek száma ennek nagyjából tízszerese lehetett. A konferencián Kassai Tamás, az országos baleseti intézet munkatársa egy, a közelmúltban halálra vert 11 éves gyermek esetét ismertetve azt mondta: az OGYEI ajánlását kiegészítve, vagy külön jogszabályban azt is rögzíteni kellene, hogy a súlyosan bántalmazott gyermekekről a helyszínelő rendőrök készítsenek felvételeket, és azok képezzék a későbbi eljárási dokumentáció részét. Kassai Tamás hangsúlyozta: az említett 11 éves gyermeket agyonverték, "addig ütötték, amíg mozgott". A főorvos azt is elmondta, hogy a fiát halálra verő férfit a bíróság első fokon ötévi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Élettársára, aki végignézte a kisfiú bántalmazását, de azt nem akadályozta meg, segítségnyújtás elmulasztása miatt 1 év 8 hónapi – végrehajtásában 4 évre felfüggesztett – börtönbüntetést szabtak ki. Kassai Tamás megjegyezte, hogy a férfi élettársa azóta elhunyt, s így az ő gyermekeinek felügyeletét is a fiát halálra verő férfire bízták. Az OGYEI és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által közösen szervezett Lyukak a védőhálón címmel rendezett szakmai konferencián a felszólalók többsége azt emelte ki: a bántalmazás visszaszorítása össztársadalmi feladat, a legfontosabb pedig a bántalmazás jeleinek felismerése, a megelőzés. Ebben a kormányzat mellett kiemelt szerepe van az egészségügyi, pedagógiai, rendvédelmi szakembereknek, valamint a védőnői hálózatnak és a szociális ellátórendszernek is. Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának munkatársa előadásában arról beszélt, hogy Kelet-Közép-Európában, így sajnos Magyarországon is komoly problémát jelent a gyermekek elhagyása. Mint kiemelte: az ilyen sorsú gyermekek többségét a születésüket követően egyszerűen otthagyják a kórházban. Herczog Mária azt mondta, ez azért is probléma, mert az anyának hivatalosan le kell mondania gyermekéről, e nélkül ugyanis nem adható örökbe. Mindeközben, ha a gyermeket a kórházak erre kijelölt inkubátorába teszik, akkor a gyermek egyszerűen örökbe adható. Herczog Mária ennek kapcsán viszont elmondta: az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának álláspontja szerint a több országban bevezetett inkubátorprogram a gyermek, az anya és a család jogait is súlyosan sértik. Magyarországon 1996 óta nagyjából negyven csecsemőt hagytak a kórházak inkubátoraiban. Itthon viszont a program anonimitása csak részben teljesül, mivel az intézmények portásai látják, ki hagyta ott a gyermeket. Herczog Mária szerint ennek alapján megállapítható, hogy a gyermekek többségét nem az anyák, hanem férfiak tették az inkubátorba. Mint a szakember elmondta, ezek a férfiak jellemzően prostituáltak futtatói, akik a nőt kényszerítették, hogy mondjon le gyermekéről. Herczog Mária szerint szakmai protokollokat kell kidolgozni arra, hogy az ilyen, illetve más krízis helyzetben lévő terhes nőket segítsék, hogy fel se merüljön a csecsemők elhagyása, vagy ha valóban nincs más választás, az anyák méltósággal mondhassanak le gyermekükről. A konferencia aktualitását adta az is, hogy a kormány programjában kiemelt szerepet kap a gyermekek védelme, ennek fényében lett 2012 a "gyermekbarát igazságszolgáltatás éve". Mint Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnmegelőzési és áldozatvédelmi osztályának vezetője emlékeztetett: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelete szerint a rendőrségeken a 14 éven aluli sértettek, illetve tanúk számára olyan gyermekbarát meghallgatószobákat kell kialakítani, ahol a gyermek biztonságosan érzi magát, és ahol ezáltal minél több információt tud majd elmondani. Az osztályvezető közlése szerint az országban mostanra négy helyen alakítottak ki ilyen gyermekbarát meghallgatószobát, a főváros V. és VII. kerületi rendőrkapitányságán, illetve egyet-egyet Vas és Veszprém megyében. Németh Ágnes előadásában arra is kitért, hogy a gyermekek meghallgatásáról szeretnének kiadni egy egységes módszertani ajánlást, de a jogszabály módosítását is indokoltnak tartanák. Mint mondta: azt szeretnék, hogy a gyermekeknek ne kelljen a bíróságokon is megjelenniük, hanem a nyomozási bírók is a gyermekmeghallgató szobákat használnák. Azt szeretnék, ha 2014-től a bírók is kötelezően ezekben a szobákban vennék fel a gyermekek vallomását - hangsúlyozta az osztályvezető. MTI 2012. május 23., szerda