Hírvilág

Európai Uniós egészségügyi folyamatok

2011. AUGUSZTUS 15.


Az Európai Unió tisztifőorvosai, főnővérei és antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó szakemberei Budapesten értekeztek.

Magyarország európai uniós elnökségi programjai keretében 2011. március 21-22. között tagállami országos tisztifőorvosok, főnővérek valamint antibiotikum rezisztenciával foglalkozó szakemberek tartották félévente sorra kerülő találkozójukat Budapesten. A három szakmacsoport képviselői egy időben üléseztek, ezzel alkalmat teremtve a kiemelten fontos kérdések közös megvitatására is. Az üléseken a tagállamok delegáltjai mellett az Európai Bizottság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodájának vezetői, szakértői is részt vettek – írja közleményében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága.

Az országos tisztifőorvosok tapasztalatot cseréltek az országaikban jelenleg zajló, egészségügyi folyamatokat és szervezetrendszereket érintő változásokról. A vezetők különös figyelmet fordítottak a tagállamokban és a tagállamok között fennálló egészségi és egészségügyi egyenlőtlenségek megszüntetését, a lakosság egészségi állapotának javítását célzó legjobb gyakorlatok megosztására. Megvitatták az országos szűrési programok tapasztalatait, valamint a népegészségüggyel kapcsolatos aktuális egészségügyi, egészségpolitikai kihívásokat. A találkozó keretében tartott kerekasztal-beszélgetés témája a szezonális influenzával kapcsolatos tagállami tapasztalatok megbeszélése volt.

A főnővérek a nővérek képzésével, továbbképzésével foglalkoztak, megvitatva többek között, hogy milyen életpályamodellek kiépítésével, fejlesztésével válhat lehetővé az ápolói szakma elismertségének javítása, a képzett nővérek pályán maradásának és otthonmaradásának elősegítése. A résztvevők a szakdolgozók, különösen az ápolók ellátásban betöltött növekvő szerepével is foglalkoztak, tagállami jó gyakorlatokat tárgyaltak meg arra vonatkozóan, milyen kompetencia-bővítések, képzések útján érhető el, hogy az ápolók az eddigieknél szélesebb körben lássanak el feladatokat.

A tisztifőorvosok és főnővérek közös szekcióülésének fő témáját a 2011. március 3-4-én ugyancsak Budapesten megrendezett, a gyermekkori védőoltásokkal foglalkozó szakértői konferencia tagállami következtetései alkották. Ezek mentén a résztvevők elmondták véleményüket arról, hogy milyen stratégiákkal, intézkedésekkel járulnak, járulhatnak hozzá a tagországok a gyermekkori védőoltásokkal való lefedettség további növeléséhez Európában.

Az antibiotikum-rezisztenciával (AMR) foglalkozó szakemberek ülésén ismertették az antibiotikumok körültekintő alkalmazását népszerűsítő „European Antibiotic Awareness Day” (Európai Antibiotikum Nap) 2011-es programját, melyet országos kampányok tapasztalatainak bemutatása követett. A találkozón jelen voltak az egyes tagállamok AMR-el foglalkozó kommunikációs szakemberei is, akik a marketingkommunikációs eszközök jelentős szerepét hangsúlyozták a tudatos antibiotikum használat kialakításában. A kommunikációsok külön ülés keretein belül igyekeztek megtalálni az együttműködés leghatékonyabb formáit és esettanulmányok segítségével osztották meg egymással a stratégiai közösségi marketing és népegészségügyi kampányok tapasztalatait.

A tisztifőorvosok, főnővérek és az antibiotikum rezisztenciával foglalkozó szakemberek együttes ülésükön az antibiotikum rezisztencia egyre növekvő megjelenésével, elterjedésével, az abból eredő veszélyekkel és a szükségessé váló intézkedésekkel foglalkoztak. A résztvevők megvitatták, milyen együttműködésekre, intézkedésekre van szükség az egyre aggasztóbb mérteket öltő jelenség, az antibiotikum rezisztencia terjedésének kezelése, megakadályozása érdekében.

Kapcsolódó anyagok: Erkölcsi és anyagi megbecsülés, minisztériumi képviselet






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.