A Magyar Hypertonia Társaság az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott ÉRV-program deklarált célja a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és a körükben tapasztalható kiemelkedően magas szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentése. A háziorvos kollégák szerepe több szempontból kiemelt a programban! Az ÉRV-Programba történő beteg bevonás 2007. április 1. és 2008. szeptember 30. között történt, amiben összesen 55 centrum vett részt, és 21.892 beteg került be a programba, az átlagéletkoruk 61,45 év volt. A legfontosabb eredmény, hogy bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfigyelhető az érszűkület kialakulásának markáns lehetősége. Most, három év eltelte után a szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy mi történt az említett kétes esetekkel, hogyan változtak a határértéket mutató boka/kar index értékek. Az egy éves vizit során a korábban boka/kar index a határértéket (0,91-0,99) mutatók felének (51,4%) ugyan nem változott érdemben az eredménye, azonban ezen érintettek 12,2 százalékánál immár beigazolódott a perifériás érbetegség. A vizsgálati eredmények tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a folyamatos kontrollvizsgálatok, a rendszeres boka/kar index mérés révén a továbbiakban is kiszűrhető és kezelhető a már kialakult, vagy nagy eséllyel kialakuló érbetegség. A kontroll vizitek (a vizsgálatba került betegek bevonását követő első év végén ismételt felkeresésük és adataik rögzítése) kapcsán a szakemberek a páciensek vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint és húgysavszint értékeiben bekövetkező változásokat is vizsgálják. Ez alapján megállapítható, hogy a határértéket mutató betegek esetében, illetve ahol a perifériás érbetegség már diagnosztizálható volt (így kezelésre került az érintett), jelentős vérnyomás, vércukor és koleszterin érték javulás mutatkozott, azaz a betegek gondozása kézzelfogható eredményre vezet. Az 1. vizithez képest a bevont betegek vérnyomásértéke átlagosan 5 Hgmm-el, koleszterin- és vércukor értéke pedig 0,2 mmol/l-el csökkent. Így tehát minden csoportban – még az egészséges mérési értéket mutatók csoportjában is – javultak e kockázati tényezők, nem véletlen tehát, hogy a határértéket mutató érintettek több mint negyedének (28,3%) normalizálódott a bok/kar indexe! Egyébként a betegre történő tudatos odafigyelés jótékony hatását talán a mért vércukorértékek mutatják a legjobban, ugyanis míg a normális értékű – tehát külön nem figyelt – betegek körében a vércukorértékek az utolsó két vizit között nem változtak, addig a kezelésbe került pácienseknél egy markáns és tartós csökkenés következett be e területen. Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött az „ÉRV Regiszter” program, melynek célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról. 2010. márciusára az ÉRV Regiszter programhoz már több, mint 20.000 páciens csatlakozott, így a regiszterbe került betegek száma fél év alatt megduplázódott! Jelenleg országszerte már 150 családorvosi praxisban lehet a regiszter programba bekerülni és ez a szám hétről-hétre nő. Az ÉRV Regiszter egyik legfontosabb eredménye, hogy a regiszterbe került betegek 18,3 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség. Ez még magasabb arány, mint az ÉRV Programban (15,6%) tapasztalt, ami avval magyarázható, hogy míg az említett programba válogatás nélkül kerültek be a magasvérnyomás-betegségben szenvedők, addig az ÉRV Regiszterben a szervezők azt tanácsolták, hogy elsősorban a veszélyeztetett betegcsoportokat szűrjék. A tünetmentesség és az egyszerű vizsgálhatóság jelentőségét húzza alá, hogy az adatok szerint – a veszélyeztetettek vizsgálata során – 27,2 százalékban diagnosztizáltak perifériás érbetegséget azoknál, akiknél alsóvégtagi fájdalom jelentkezett, és 58,2 (!) százalékban azoknál, ahol a pulzus nem volt tapintható (ez utóbbi nem feltétlenül járt együtt fájdalom érzésével). Az alsó végtagi pulzus kitapintása az általános orvosi vizsgálat része, nem mondható sem bonyolult, sem hosszadalmas „vizsgálati módszernek”, a pulzus hiánya esetén feltétlenül szükséges a boka/kar index mérés elvégzése. A vizsgálati eredmények azt is igazolták, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a perifériás érbetegség kialakulásának veszélye, mindamellett több kockázati tényező is – dohányzás, kontrollálatlan magasvérnyomás, cukorbetegség, alkoholfogyasztás –megkétszerezheti a betegség kialakulásának lehetőségét. Forrás: Magyar Hypertonia Társaság