Huszonegyedik alkalommal rendezte meg egészségügyi konferenciáját a Világazdaság című napilap, „Merre tart az egészségügy – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés, finanszírozás címmel”. A meghívott előadók sorát Réthelyi Miklós erőforrás miniszter nyitotta, akit államtitkára, Szócska Miklós követett, bemutatva az egészségügy megmentését, újraélesztését és Magyarország gyógyulását szolgáló programját, amelyet a Semmelweis Tervnek neveztek el. Szócska több ízben is hangsúlyozta: a Semmelweis Terv nem diktátum, hanem vitaindító irat, várják a szakmabeliek véleményét róla. Ennek érdekében a teljes anyagot megkapja az, aki igényli az [email protected] elektronikus postacímen, illetve az alábbi linken is elérhető: Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére

Réthelyi Miklós miniszter bevezetőjében elmondta, az általa vezetett, eddig egyedülálló szervezeti felépítésben működő minisztérium öt államtitkársága együttműködve, s nem egymással versenyezve igyekszik szolgálni a testi-lelki egységében középpontba állított Embert. Eddig sok felesleges energiát emésztett fel az ágazatok versengése, most „házon belüli” tudják megoldani az átfedések összecsiszolását, a megfelelő egyensúly kialakítását. Az egészségügy feladatainak megoldásában aktívan részt vehet a szociális, oktatási vagy a sportágazat is, de a feladatmegoldásnak visszafelé is működnie kell. Így például ezután lesz mód arra, hogy az iskolai egészségtan oktatásában és annak kialakításában szervezetten és szabályok mentén vehessenek részt védőnők, orvosok, ahogyan a szociális és egészségügyi ágazat eddigi konfliktusai is elsimíthatóak majd. Az együttműködés elősegítésére tanácsadó testület felállítását tervezi a miniszter.

Eddig csak találgatni lehetett, vajon mi a júniusban kinevezett, egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós programja. Öt hónapi egyeztetés, szakmai fórumok és megbeszélésének eredménye az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” elnevezésű vitairat, amely megmutatja a szervezeti, szerkezeti és humán-erőforrás átalakításának jövőbeni irányát.

A jelen helyzetet elemezve elmondta, hogy míg a 2010-es év egészségügyre fordított várható tényadata 716 milliárd forint, amely kiegészül a kórházaknak mentőövként dobott 27,5 milliárd forinttal, addig jövőre többet, 770 milliárdot szánnak az ágazatra a központi büdzséből, amely 15 milliárdos tartalékkal is kiegészül. Újra elmondta, a program sarokkövei továbbra is a markáns és erős állami felelősségvállalás, az egybiztosítós modell, és a magántőke, valamint a co-payment mindennemű kizárása a rendszerből.

A racionális területi integráció érdekében állami és nagytérségi egészségnevelési központokat hoznak létre, amelyeket menedzsment teamek irányítanak majd, feladatuk lesz többek között az érintett területek kapacitás terveinek kimunkálása, és munkamegosztás szervezése, az igazgatás egységének kialakítása.

Az alapellátás első, részletes programját novemberben terjeszti majd elő a szaktárca, alapellátási konzultációt követően. Támogatnák a praxisközösségek kialakítását, a kistérségi együttműködéseket, de ki is bővítenék az alapellátást, például ide kerülhetnének a népegészségügyi feladatok.

A szakellátás ötszintű lenne. Szakmai, térkép alapú tervezésre épülne a járó beteg, a városi, megyei nagytérségi és országos intézmények területi ellátási kötelezettsége.

A mentés egykapus lenne (a 104-es számon elérhető), de lendületesen, több felelősséggel, önálló cselekvési rendszerrel működne. Uniós forrásokból tervezik az orvosegyetem és az Országos Mentőszolgálat által közösen létrehozott Sürgősségi Akadémia felállítását, s forgórendszer bevezetésével kívánnak úrrá lenni a kritikus humán-erőforrás problémán. Kibővülne a betegszállítók feladatköre, őket katasztrófatartalékként is kezelnék, ugyanakkor egységes rendszert alakítanának ki irányításukra és ellenőrzésükre.

Az egységes nemzeti kockázatközösségre épített biztosítási rendszer bevételeit már most is fele-fele arányban adja az állam és a járulékfizetők befizetései, továbbra is erre építve finanszíroznák az ellátást.

Megismerhettük a régóta emlegetett orvosi életpályamodell főbb célkitűzéseit, elsők között szerepel ezek között a pályán- és itthon tartás, a kiszámítható jövedelemstruktúra felállítása és a jelenleg teljesen zűrzavaros képzési rendszer átjárhatóvá, iskolaalapúvá tétele. Az oktatási rendszer megújítására 7-8 milliárdos uniós erőforrás áll rendelkezésre. Az életpályamodell része lenne a rugalmas (részmunkaidős) foglalkoztatás feltételeinek megteremtése, s egy egészségügyi dolgozói kártya bevezetése, amellyel az területhez kapcsolódó egyéb egészségügyi szolgáltatásokat kedvezménnyel vehetnék igénybe a dolgozók.

A gyógyszerpiachoz is hozzá kívánnak nyúlni, s új patikatörvényre nyújtanak majd be javaslatot a Parlament elé. Szócska szerint a patikák nem működhetnek áruházként, „egyet fizet, kettőt kap” alapon, mert a gyógyszertár „népegészségügyi találkozási pont”. Célul tűzik ki a generikus program hatékonyságának növelését, helyreállítják az állam jogköreit.

Az új népegészségügyi program kidolgozása előtt számba vették, hogy az elmúlt években milyen programok kerültek előkészítésre, azokból mi valósult meg eddig, s mennyi pénz van ezekre a későbbiekben. Nagy meglepetésükre a következő években 15 milliárdos keretből gazdálkodhatnak majd a programmegvalósításkor, amelyet azonban nem reklámidő vásárlásra fordítanak, hanem gyors és kreatív üzeneteket igyekeznek majd eljuttatni az emberekhez.

A jelenlegi válsághelyzetben, a 3%-os hiánycél tartásának ismeretében a gazdaság beindítását tartja a legfontosabbnak Szócska Miklós, mert mint fogalmazott „minden ennek a következménye”, majd úgy folytatta: „nem vagyunk eszköztelenek”, a progresszív ellátás kialakítását lehetővé tevő munkamegosztás mentén van mód a struktúraváltásra 2011-ben, amely a fenntartható átrendeződés éve lesz.

A kórház konszolidációval kapcsolatosan elmondta, a nehéz helyzetbe került intézmények közül azok számíthatnak majd segítségre, amelyek eleget tettek az adatjelentési elvárásoknak, és részt vesznek a területi integrációban, de azoknál az intézményeknél, ahol felelőtlen volt a gazdálkodás, a tulajdonosi struktúrába is belenyúlnak majd. Fokozatosan kivezetésre kerül a rendszerből teljesítmény volumen korlát, amelynek megszűntetését tervezik később. Az alapellátási konzultáció mellett idén a kórházvezetőkkel is terveznek még tanácskozást.

Szócska hangsúlyozta, a Semmelweis programban foglaltak csupán az elméleti szakmai alapot jelentik, a gyakorlat megalapozását szolgálják. Bár az egészségügy megmentése nem megy egyik napról a másikra, pánikra nincsen ok.

Az államtitkár a program bemutatása előtt a november 4-i nemzeti gyásznapról megemlékezve azt mondta: „az 56-osok adnak erőt a munkánkhoz”, s megköszönte a vörös iszap katasztrófa mentési munkálataiban résztvevők áldozatos segítségét.

A beszámolót követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, a vitairat egyes elemei már jövő évben, salátatörvényben elfogadásra kerülhetnek. Réthelyi Miklós miniszter pedig határozottan cáfolta és rosszindulatú pletykának nevezte államtitkára januári menesztéséről szóló sajtóhíreket.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

Kapcsolódó anyag: Egészség, egyenlőtlenség, politika

A kórházholdingoké a jövő?