A szerdai konferencián az előadók többsége a kórházak, egészségügyi intézmények holdingba tömörítésének előnyeit sorakoztatták fel, bemutattak néhány, már működő modellt, s Pesti Imre, a budapesti főpolgármester egészségügyért felelős helyettese elmondta, hogy már folyik a 12 fővárosi tulajdonban lévő egészségügyi intézmény holdingba tömörítésének előkészítése. Az egészségügy valamennyi szereplőjének el kell fogadnia, hogy a piacgazdaság beszivárog az egészségügy területére is – kezdte előadását Babos János az EKSzK (Egészségügyi Közös Szolgáltató Központ) ügyvezetője. Bár már 1995-ben is volt kísérlet megyei intézmények integrációjára Vas megyében, az nem vált valóra, ma azonban holding-szerű átszervezésen és működtetésen dolgoznak Pécsett és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Az idő tehát igazolta, hogy az egészségügyi intézmények korszerű és gazdaságos működtetésének útja a holdingszerű szerveződés. Elméleti előadásában az ügyvezető egy Megyei Virtuális Holding működését vázolta fel, ahol a kórházak és rendelőintézetek gyógyító funkciói helyhez kötöttek, ám a nem gyógyító funkciókban van mozgástér, s megtakarítási lehetőség. A holding csúcsán a megyei kórház áll, amelynek egységes irányítása alá tartoznak a városi kórházak és rendelőintézetek, mint kihelyezett telephelyek, de mind a négy ellátási szintet integrálni lehetne a rendszerbe. A helyenként kihasználatlan humán-erőforrás a holdingon belül lenne átszervezhető, a centralizált vagyongazdálkodás és minőségirányítás mellett a versenyképesség is javítható lenne. Az egységes orvos-szakmai irányelveknek megfelelő betegirányítás, az egyes intézmények kihasználatlan többletkapacitásainak holdingon belüli átszervezése pedig a páciensek ellátásának biztonságát és ellátáshoz való hozzájutását is javítaná. Az egységes vezetés alatt működő kórházholding lehetőséget biztosít erősebb vásárlói pozíció kialakítására, a pályázati és fejlesztési forrásokat ennek köszönhetően egységesen lehet hasznosítani. Bár minden átalakítás anyagi erőforrásokat igényel, de az egységes irányítás alá szervezéshez nem kell több százmilliós, vagy milliárdos beruházás, hiszen az a már meglévő intézményi struktúrára épül. „Soha nem lesz annyi pénz az egészségügyben, amennyi kellene.” Ezt már dr. Lantos Zoltán egészséggazdasági szakértő, a GfK Hungária igazgatója mondta, aki szerint a világgazdaság legfontosabb motorja az egészségügy lesz a következő 50 évben. Mivel az anyagi források korlátozottak, ezért átszervezésben kell gondolkodni, ezt támasztja alá az elmúlt öt évben folytatott kutatásuk eredménye is. A megkérdezettek teljes mértékben egyetértettek abban, hogy egységes szemléletet kell kialakítani, amelyben részt kell vennie nem csak az egészségügyi-, hanem a család-, az oktatás- és az innovációs politikának is. A hazai egészségtőke hardver és szoftverrészének is fejlődnie kell, emellett javítani kellene a betegút-menedzsmentet, és kontrolling rendszert kéne bevezetni, ami jelenleg Magyarországon egyáltalán nem működik. Ugyanúgy, ahogyan a kommunikáció sem, mert hiába hoz létre fantasztikus értéket az egészségügy, ezt sem befelé, sem kifelé nem tudják bemutatni. Hazánkban már több helyen is holding-szerűen működnek egyes egészségügyi intézmények, illetve folyamatban van ezek átszervezése. A legnagyobb falat valószínűleg a 12 budapesti, a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő kórház holdingba szervezése lesz. Az egységes, központi vezetés alá vonástól anyagi megtakarítást vár Pesti Imre, Budapest főpolgármesterének egészségügyi és szociális ellátásért felelős helyettese. A tucatnyi, jelenleg önállóan gazdálkodó intézmény összesen 90 telephelyen, 484 épülettel, 10.500 ággyal és 14 ezer munkavállalóval működik, évente mintegy 100 milliárd forintos összbevétel mellett. Ezek vagyonkezelési, pénzügyi stratégiai és operatív funkcióit vonnák egységes irányítás alá. Mint arról a konferencián a főpolgármester-helyettes beszámolt, máris megkezdték a holding koncepcionális kidolgozását, ettől várva a nehéz anyagi helyzet javulását. Az intézményeknek 8 milliárdos adóssága van, ebből 3 milliárd a lejárt határidejű tartozás, négy közülük működésképtelen, kettőben csődbiztost kellett kinevezni. A holding már a jövő év elején felállhat, tulajdonosa a fővárosi önkormányzat lenne, központi irányítás alá tartoznának a számviteli, pénzügyi, munkaügyi, beszerzési, informatikai és ingatlan fenntartási feladatok, s ezen irányítás alatt működnének a tagintézmények. Három év múlva kerül majd sor a már gazdasági társaságként működő intézmények orvos-szakmai és informatikai összevonására, tehát a holdingot több lépcsőben építik majd ki az elkövetkező 3 évben. Pesti szerint a holdingba való átszervezéssel a költségmegtakarítás mellett növelhető a fővárosi betegellátás színvonala is. Mint rámutatott, a fővárosi egészségügyi vezetés és a Budapesten működő országos intézetek, egyetemi klinikák között jelenleg nincsen párbeszéd, de mindenképpen törekednek ennek kialakítására, mert az ezekkel való együttműködés tovább javíthatja az ellátás színvonalát és enyhíthet a finanszírozási nehézségeken a fölösleges párhuzamos ellátások megszűntetése miatt. Úgy érzi, a politikai támogatást is megkapták a rendszer átalakításához, mert a kormányzat is belátta, hogy az egészségügy a nemzetgazdaság húzóágazata, s nem kerékkötője. A kérdés most már csak az, hogy a holdingosítás nem csupán egy lehetőség a politikusok számára, hogy (ismét) megkerüljék a szerkezeti átalakítást eLitMed.hu, Tarcza Orsolya