Hírvilág

Erősödő privatizációs folyamatok

2013. JANUÁR 28.

Úgy tűnik, a magánbiztosítók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az egészségügyi ágazat iránt, s számtalan magánellátók reménykedik egy tisztább, világosabb szabályrendszer megszületésében, a gazdasági környezet egyelőre nem kedvez a piacra lépésüknek, hiszen a magyar gazdaság növekedésével egyelőre nem számolhatunk. Azonban a forráshiány, a romló hozzáférési mutatók egyre inkább lépéskényszerbe hozzák mind a politikát, mind az ágazati szereplőket. Erről beszéltek a Magánpraxis 2013 konferencia szakértői a múlt hét végén, a budapesti rendezvényen.

A magyar gazdaság növekedésével egyelőre nem számolhatunk, a tartós, sodródásos stagnálás növeli a migrációt, rontja a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát, élezi a társadalmi konfliktusokat, és erősíti a populizmust – fogallta össze előadásában dr. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Tanszékének vezetője. Ilyen helyzetben a gyengülő pozíciójú rétegek az államhoz fordulnak segítségért, amely a mostani kormány szándékai szerint hatékonyabb, keményebb, aktívabb szerepre készül.

Az egészségügy- és a gazdaságpolitikát nagy kihívások elé állítja az orvostechnikai fejlődés – amely bár rendelkezésre áll, de nincsen rá pénz. A magyar gazdaságpolitika a forráskivonás terepének tekinti az egészségügyet, s míg felfogása a szégyenlős privatizáció irányába mutat, addig az egészségügyi szektorban, mint iparágban erősödni fognak a privatizációs folyamatok – jósolta Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy bár a kommunikációban gyakorta feltűnik az egészségügy, mint prioritás, az állam most az autói- és a gépipart részesíti előnyben.


Óvatos érdeklődés


A szakminisztereknek egy aktivista jogászkormánnyal kell megküzdeniük az állami forrásokért, a túl nagy minisztériumokban pedig a szervezeten belül zajlanak a konfliktusos ügyek, amelyek megoldása nem transzparens. Eközben a szűnni nem akaró „szabályozási düh” éppen a kis és középvállalkozói szektort – magánpraxisok, magánellátók – hozza nehéz helyzetbe.

Az ország egyik fele napról-napra él, a biztosítói szakma ezért azokra koncentrál, akik rendelkeznek megtakarításokkal, hiszen ott nő az öngondoskodás igénye, így ez jó terep a magán egészségügyi ellátóknak is. Azt mind többen belátják, ingyenes egészségügy, amely mindenkinek mindent biztosít: nincs, ám a mai politikai klíma a kérdés kibeszélésének sem kedvez. Így a biztosítók ugyan érdeklődnek az egészségügyi ágazat iránt, de szabályozás hiányosságai miatt egyelőre óvatosak, rendszerszervezési és fenntartási feladatokat nem vennének át.


Valódi reform kéne


A hazai ellátási rendszer még mindig sokkal jobb, mint amelyet a rendelkezésre álló forrásokból elbírnánk – mondta Prof. dr. Banai János, a Honvéd Kórház Gasztroenterológiai osztályának vezető főorvosa, aki szerint sokakban még az a felfogás él, hogy a gondoskodó állam nem vár el különösebb teljesítményt az egyéntől, aki dohányozhat, drogozhat, az egészségügy feladata, hogy meggyógyítsa, ha ebbe belebetegszik, s mindezt egyre magasabb színvonalon és minél gyorsabban.

Valódi reform kéne, ami azonban a professzor szerint csak diktatórikus módszerekkel, vagy gazdasági kényszer hatására vihető végbe, ám pénz nélkül végrehajthatatlan. Ha pedig a gazdasági növekedésre nincs lehetőség, akkor a javak elosztásának kell megváltoznia, de a szolidaritási elv nem csorbulhat, az ellátás alapszinten nem válhat szét gazdagok és szegények ellátására. A gyógyításban szükséges a klasszikus emberi értékek megtartása.


Ki, mit fizessen?


A súlyos betegek gyógyítása, a jelentős kockázatokat hordozó ellátások elvégzése nem a magánszektorba valók, azonban az helytelen gyakorlat lenne, hogy a drága eljárásokért az OEP, míg az olcsókért a magánbiztosító álljon helyt, ám a biztosítási típusú betegellátáshoz nem biztosítottak a betegutak, az ehhez szükséges minőségbiztosítási rendszerek szintén nem adottak sem az állami, sem a magánszektorban.

Nem helyeselte a főorvos az innovatív szerek háttérbe szorítását sem, ahogy a generikus készítmények között is óriási különbségek vannak, „mi pedig nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy a rosszabbat vegyük meg”. A több millió forintos gyógyszerek, a biológiai terápiák költségeivel nem tudunk megbirkózni, így az indikációk szűkítésével és a magánbiztosítások bevonásával kellene orvosolni a helyzetet Banai János szerint.

A szabadon választott legjobb orvos, a lehető legjobb technika, a várólista megkerülése – sorolt fel néhányat dr. Merkely Béla, a SE kardiológiai Központjának igazgatója azok közül, amelyekért az emberek többsége hajlandó fizetni is. A professzor szerint ezek mellett a magas gyógyszerköltségek csökkenése és a rehabilitáció is a kiegészítő biztosítások terepe lehet, amelyekre lakossági igény is mutatkozik. Úgy vélte, a köz- és a magánfinanszírozásnak egyszerre kell megjelennie az intézményekben, ez nem csak a méretgazdaságos működést, de a humán erőforrás megtartását is szolgálná a kórházakban.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-28

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Konferenciaajánló: Nagy Magánpraxis Nap

Egy közös nap az orvosszakma méltóságát megtartva, ám nem elhallgatva a magánpraxis piaci kényszerét, a működés és növekedés zálogát az üzletileg sikeres megoldásokért, hogy a magánegészségügy egyet jelentsen az orvosokhoz és szakmához méltó feltételekkel és a páciensbarát megoldásokkal.

PharmaPraxis

Nem tudjuk, hányan dolgoznak a magánellátásban

Ötezer forintot sem tudna kifizetni a többség magánbiztosításra

Hírvilág

Nem lehet szegény-gazdag ellátás

Készül a program: az egészségben eltöltött évek számát növelnék

Hírvilág

Elmarad a rendelők államosítása?

Az újonnan épült rendelőkben egyelőre kevés a beteg

Hírvilág

Mind többen fizetnek saját zsebből

Keveset vállal az egészségügy finanszírozásából az állam, ezért egyre nagyobb az öngondoskodás jelentősége