Erősödő privatizációs folyamatok
2013. JANUÁR 28.
2013. JANUÁR 28.
Szöveg nagyítása:
Úgy tűnik, a magánbiztosítók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az egészségügyi ágazat iránt, s számtalan magánellátók reménykedik egy tisztább, világosabb szabályrendszer megszületésében, a gazdasági környezet egyelőre nem kedvez a piacra lépésüknek, hiszen a magyar gazdaság növekedésével egyelőre nem számolhatunk. Azonban a forráshiány, a romló hozzáférési mutatók egyre inkább lépéskényszerbe hozzák mind a politikát, mind az ágazati szereplőket. Erről beszéltek a Magánpraxis 2013 konferencia szakértői a múlt hét végén, a budapesti rendezvényen. A magyar gazdaság növekedésével egyelőre nem számolhatunk, a tartós, sodródásos stagnálás növeli a migrációt, rontja a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát, élezi a társadalmi konfliktusokat, és erősíti a populizmust – fogallta össze előadásában dr. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Tanszékének vezetője. Ilyen helyzetben a gyengülő pozíciójú rétegek az államhoz fordulnak segítségért, amely a mostani kormány szándékai szerint hatékonyabb, keményebb, aktívabb szerepre készül. Az egészségügy- és a gazdaságpolitikát nagy kihívások elé állítja az orvostechnikai fejlődés – amely bár rendelkezésre áll, de nincsen rá pénz. A magyar gazdaságpolitika a forráskivonás terepének tekinti az egészségügyet, s míg felfogása a szégyenlős privatizáció irányába mutat, addig az egészségügyi szektorban, mint iparágban erősödni fognak a privatizációs folyamatok – jósolta Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy bár a kommunikációban gyakorta feltűnik az egészségügy, mint prioritás, az állam most az autói- és a gépipart részesíti előnyben. Óvatos érdeklődés A szakminisztereknek egy aktivista jogászkormánnyal kell megküzdeniük az állami forrásokért, a túl nagy minisztériumokban pedig a szervezeten belül zajlanak a konfliktusos ügyek, amelyek megoldása nem transzparens. Eközben a szűnni nem akaró „szabályozási düh” éppen a kis és középvállalkozói szektort – magánpraxisok, magánellátók – hozza nehéz helyzetbe. Az ország egyik fele napról-napra él, a biztosítói szakma ezért azokra koncentrál, akik rendelkeznek megtakarításokkal, hiszen ott nő az öngondoskodás igénye, így ez jó terep a magán egészségügyi ellátóknak is. Azt mind többen belátják, ingyenes egészségügy, amely mindenkinek mindent biztosít: nincs, ám a mai politikai klíma a kérdés kibeszélésének sem kedvez. Így a biztosítók ugyan érdeklődnek az egészségügyi ágazat iránt, de szabályozás hiányosságai miatt egyelőre óvatosak, rendszerszervezési és fenntartási feladatokat nem vennének át. Valódi reform kéne A hazai ellátási rendszer még mindig sokkal jobb, mint amelyet a rendelkezésre álló forrásokból elbírnánk – mondta Prof. dr. Banai János, a Honvéd Kórház Gasztroenterológiai osztályának vezető főorvosa, aki szerint sokakban még az a felfogás él, hogy a gondoskodó állam nem vár el különösebb teljesítményt az egyéntől, aki dohányozhat, drogozhat, az egészségügy feladata, hogy meggyógyítsa, ha ebbe belebetegszik, s mindezt egyre magasabb színvonalon és minél gyorsabban. Valódi reform kéne, ami azonban a professzor szerint csak diktatórikus módszerekkel, vagy gazdasági kényszer hatására vihető végbe, ám pénz nélkül végrehajthatatlan. Ha pedig a gazdasági növekedésre nincs lehetőség, akkor a javak elosztásának kell megváltoznia, de a szolidaritási elv nem csorbulhat, az ellátás alapszinten nem válhat szét gazdagok és szegények ellátására. A gyógyításban szükséges a klasszikus emberi értékek megtartása. Ki, mit fizessen? A súlyos betegek gyógyítása, a jelentős kockázatokat hordozó ellátások elvégzése nem a magánszektorba valók, azonban az helytelen gyakorlat lenne, hogy a drága eljárásokért az OEP, míg az olcsókért a magánbiztosító álljon helyt, ám a biztosítási típusú betegellátáshoz nem biztosítottak a betegutak, az ehhez szükséges minőségbiztosítási rendszerek szintén nem adottak sem az állami, sem a magánszektorban. Nem helyeselte a főorvos az innovatív szerek háttérbe szorítását sem, ahogy a generikus készítmények között is óriási különbségek vannak, „mi pedig nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy a rosszabbat vegyük meg”. A több millió forintos gyógyszerek, a biológiai terápiák költségeivel nem tudunk megbirkózni, így az indikációk szűkítésével és a magánbiztosítások bevonásával kellene orvosolni a helyzetet Banai János szerint. A szabadon választott legjobb orvos, a lehető legjobb technika, a várólista megkerülése – sorolt fel néhányat dr. Merkely Béla, a SE kardiológiai Központjának igazgatója azok közül, amelyekért az emberek többsége hajlandó fizetni is. A professzor szerint ezek mellett a magas gyógyszerköltségek csökkenése és a rehabilitáció is a kiegészítő biztosítások terepe lehet, amelyekre lakossági igény is mutatkozik. Úgy vélte, a köz- és a magánfinanszírozásnak egyszerre kell megjelennie az intézményekben, ez nem csak a méretgazdaságos működést, de a humán erőforrás megtartását is szolgálná a kórházakban. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-01-28
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Egészségpolitika
Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.
Gondolat
Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.
Egészségpolitika
Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.
Ember és környezet
Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.
Ischaemiás stroke-on átesett afáziás személyek olvasási folyamatainak elemzése
Az artériás életkor meghatározásának klinikai jelentősége
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás