Hírvilág

Emlőrákra hajlamosít a szociális elszigeteltség és az elhízás

2011. AUGUSZTUS 15.


A stressz, a szociális elszigeteltség, valamint a zsírdús étrend növeli az agy neuropeptid Y (NPY) szintjét, ami hosszútávon elhízás, inzulinrezisztencia és mellrák kialakulásához vezethet - Georgetown Lombardi Központi Rákkutató Központ szakértői szerint.

Az NPY jelenléte különösen a szociális elszigeteltség és a zsírdús étrend együttes előfordulásakor nő meg. A kísérletben megvizsgált elszigetelten és kontrollált étrenden tartott egerek NPY-szintje is jelentősen nőtt, valamint a terminális végek aktivitása is fokozódott. Ezek azok a tejmirigyben található struktúrák, amelyeken az emlődaganatok kialakulhatnak.

„Valószínű, hogy az NPY nagy szerepet játszik az emberi melldaganat kialakulásában is, erre azonban nincs bizonyítékunk, hiszen emberi kutatásokat még senki nem végzett ebben a témában - nyilatkozta Allison Sumis, a mostani kutatás vezetője - Laboratóriumi kísérletekből tudjuk azonban, hogy az NPY segíti az emberi mellrákos sejtek növekedését.”
A mostani kutatás során a tudósok progeszteron és különböző rákkeltő anyagok beadásával mellrákot indukáltak a kísérleti egereknél, majd négy csoportra osztották őket. Az első csoport tagjai együtt éltek és normális étrenden tartották őket. A második csoport tagjai külön éltek, de normális diétán tartották őket. A harmadik és a negyedik csoportban vezették be a zsírdús diétát, de míg az egyik csoport tagjai együtt, addig a másik csoport tagjai külön, saját ketrecben éltek.

A tizenhét hetes kísérlet végére a szociálisan elszigetelt és zsírdús diétán tartott egerek 92 százalékánál alakult ki melldaganat, míg a normális diétán tartott két csoport esetében csak 36 százaléknál. A csoportosan élő, de zsírdús diétán tartott egerek esetében az előfordulási arány 67 százalék volt.

A szakértők szerint a szociálisan elszigetelt zsírdús étrenden tartott egerek csoportjában kialakult daganatok korábban jelentkeztek és nagyobbak is voltak, mint a többi csoportnál. „Ezeket az adatokat természetesen nem lehet egy az egyben lefordítani humán esetekre, de fontos hogy lássuk mekkora veszélyt jelent a szociális elszigeteltség és a zsírokban gazdag étrend” - nyilatkozta Sumis.

A kutatás részletes adatait a szakértők az Amerikai Rákkutatási Társaság (AACR) 2011-es éves gyűlésén ismertették.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: A magány gyulladásos betegségre hajlamosít



Európai járvány az elhízás



A keringő ráksejtek száma mutatja meg a daganat agresszivitását







HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.