Az orvosképzés gyakorlati lehetőségeinek bővítése érdekében hozná létre az egyetemi kórházak kategóriáját több fideszes képviselő előterjesztése, amelytől kedden kezdett vitázni az Országgyűlés. A magyar orvosképzés versenyképességének megőrzése érdekében van szükség a gyakorlóhelyek számának, kapacitásának növelésére, vagyis arra, hogy a klinikák mellett egyéb, a javaslatban egyetemi kórházként szereplő intézményeket is bevonjanak abba - mondta az előterjesztők nevében Pósán László (Fidesz), rámutatva: a külföldi orvostanhallgatók magyarországi képzése évente mintegy 35 milliárd forintos bevételt jelent. Ismertetése szerint, mivel a banális eseteket nem a klinikákon kezelik, így azokkal a hallgatók ritkán találkoznak. Emellett az egyetemi kórházak kategóriájának létrehozása hierarchikus rendet hozna az egészségügyi ellátórendszerbe. A klinikák mellett eddig is léteztek oktató kórházak - ismerte el a politikus -, de azt mondta: azok rendszere a gyakorlatban nem működött, mert nem volt életszerű, hogy egy Budapesten tanuló hallgató Sopronban gyakornokoskodjon. Ezen intézmények ráadásul nincsenek felkészülve a nem magyar nyelven tanuló diákok fogadására. Közölte: nem az egyetem szuverén döntése lesz, hogy mely gyógyító helyből lesz egyetemi kórház, ezt kormányrendelet határozza majd meg az illetékes miniszter jóváhagyásával, szigorúan figyelembe véve az egészségügyi ellátórendszer egészét. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára szintén szükségesnek ítélte az egyetemi kórházak kategóriájának létrehozását. Ismertette azt az elemzést, amelyet a világ legszínvonalasabb tizenöt orvos képző egyetemével kapcsolatban végeztek arról, mi emelte ki ezen intézményeket. Kiderült: az egy hallgatóra jutó esetek vagy kórházi ágyak száma Magyarországon elmarad ezektől, ahogy a képzésbe bekapcsolódó egészségügyi dolgozók száma is, vagyis a képzés színvonalában kiemelkedő fontosságú az oktatási-kutatási háttér. Megerősítette: valóban szükség van a portfólió szélesítésére a gyakorlat során. Tukacs István (MSZP) kifogásolta, hogy az egészségügyért felelős államtitkár nincs jelen a vitán, hogy válaszoljon a kérdésekre, például arra, hogyan integrálhatók ezen kórházak az egyetemek életébe. A kancellárokat a betegút- és ellátásszervezéssel is meg kívánják bízni, vagyis a kapacitás átszervezésével bizonyos intézményi körben - hívta fel a figyelmet az egészségügyi államtitkár programjára. Azt nem vitatta, hogy az átalakítás hozzájárulhat egy tartalmasabb orvosképzéshez, de feltette a kérdést: a mostani oktatókórházaknak mi a szerepe? Hogyan történik az egyetemi kórházak finanszírozása az egyetemi szerkezetben? - sorolta kérdéseit. Fontosnak ítélte életpálya kijelölését az orvosok számára. Harrach Péter (KDNP) kijelentette: az előterjesztés az egészségügy sok problémájának egy részét kívánja orvosolni. Sorolta a már eddig rendezett ügyeket, a bérrendezésről, a praxisdíj növeléséről, a védőnők juttatásainak emeléséről, de arról is, hogy az állam ismét készséget mutat a kórházak adósságrendezésére. Leszögezte ugyanakkor: ezt a végtelenségig nem lehet csinálni, így az előterjesztés szerinte erre is választ ad. Kijelentette: magas szintű az orvosképzés, és a külföldi hallgatók oktatásának előnyei is fontos szempontot jelentenek. Az egyetemi kórház a betegút-menedzsment optimalizálását jelenti - szögezte le. Felmerül az orvostársadalomban az egyetemi kórházak önállóságának kérdése is, a túlzott központosítástól is tartanak az intézmények, amelyek igazgatói egyeztetést szeretnének - közvetítette félelmeiket a képviselő. Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka úgy fogalmazott: fordítva ültek fel a lóra, mert valójában oktatási tárgyú törvényjavaslat van előttük, és nem egészségügyi. Hozzátette: a javaslat inkább arról szól, miként lehetne azt a valódi problémát orvosolni, hogy a térítéses orvosképzésben résztvevő, főként külföldi hallgatókat megfelelő oktatáshoz juttassák. Ehhez a megfelelő működtetési feltételeket nem tudják ma biztosítani száz százalékig az orvosegyetemeken - számolt be saját tapasztalatairól. Ennek és az orvosképzésnek a fejlesztése elsődleges feladat - rögzítette. Tisztázandónak tartotta, hogy a Semmelweis Egyetemmel mi lesz, hiszen ez az egyetlen kizárólag egészségügyi profilú intézmény. A szuperkórházak létrejötte szintén további kérdéseket vet fel - jegyezte meg. Átgondolandó, hogy az egyetemekhez közeli ellátási területeken jelenleg is zajlik klinikai ellátás. A változtatásokkal még inkább a klinikai ellátás felé billenhetnek el - mondta, és szintén átgondolandónak tartotta az egyetemi és a fenntartói feladatokat. A gyakorlati képzőhely kapacitás növelését ugyanakkor támogatják - közölte. Összegzése szerint a törvényjavaslatban van elegendő fék és ellensúly, hogy az egészségügyi oktatás és a képzőhelyek színvonalának fejlesztését elérjék. Úgy tűnik támogatható lesz a javaslat, bár módosítók érkeznek majd hozzá - közölte. Forrás: MTI MTI 2016. október 11., kedd 17:25