2013. OKTÓBER 29.
Szöveg nagyítása:
A hatalom és a tudomány összefüggéseiről tartanak előadást kedden a budapesti Francia Intézetben Marc Augé francia etnológus, antropológus részvételével. A tudós Egy etnológus a metróban, valamint a Séta a Luxembourg-kerten át című köteteit szerdán mutatják be a Műcsarnokban. Marc Augé 1935-ben született Poitiers-ban. A párizsi École des hautes études en sciences sociales (EHESS) igazgatója a hatalom és a tudomány összefüggéseit, valamint a tudományok önkényuralmának veszélyeit Heller Ágnes filozófussal és Hendrik Hansen politológus-filozófussal vitatja meg kedden a Francia Intézetben. Szerdán kerekasztal-beszélgetésen mutatják be a közönségnek a Séta a Luxembourg-kerten át, valamint az Egy etnológus a metróban című kötetet, amelyek a Műcsarnok Kiadó gondozásában, a Francia Intézet támogatásával jelentek meg magyarul. A Séta a Luxembourg-kerten át egyetlen nap, 1984. július 20. történéseit és töprengéseit foglalja keretbe. Augé nagyvárosi környezetben kamatoztatja antropológusként megszerzett tudását, a távoli népek és a nyugati társadalmak közötti különbségekre helyezve a hangsúlyt. A párizsi földalatti rítusairól szól az Egy etnológus a metróban című etnoregény. A metró elemzésében Augé olyan neves antropológusok meglátásaira támaszkodik, mint a francia Marcel Mauss, valamint a belga születésű Claude Lévi-Strauss. Emellett érzékletesen rajzolja meg a föld alatti világ néhány karakterisztikus szereplőjét, például a bliccelőt és a koldust. A szerző nemcsak különböző jelenségekre irányítja rá az utazó-olvasó figyelmét, hanem egyfajta használati utasítást is ad a metró föld alatti és föld feletti társadalmához. Marc Augé mellett a beszélgetésen részt vesz a kötetek fordítója, Fáber Ágoston szociológus, K. Horváth Zsolt kutató, kritikus, valamint Wessely Anna szociológus. A Műcsarnok kávézó előterében Gáldi Vinkó Andrea fotóművésznek a párizsi metróban készített hangos fotóiból Inside-Out címmel lesz látható és hallható kiállítás. Emellett levetítik Kresalek Dávid Szupermodernitás terei című kisfilmjét. 2013. október 28., hétfő
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni...” – Interjú dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal
A személyiségzavarok jelentősége epilepsziában
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás