Hírvilág

Éger: nem marad gyógyító

2013. OKTÓBER 09.

Húszéves fennállása óta első ízben kérdezte tagjai a Magyar Orvosi Kamara (MOK) testi- lelki egészségükről, munkakörülményeikről, jövőbeni terveikről. Mint azt dr. Éger István, a köztestület elnöke a kutatás összesítésének első eredményeit bemutató, keddi sajtótájékoztatóján elmondta, tervezik a felmérés 3-5 évenkénti megismétlését, a mostani adatfelvétel lesz az origó.

A felmérés kérdőíveit tavasszal online, valamennyi tagjához eljuttatta a Kamara. A harmincezer megszólított közül 4784 általános-, és 823 fogorvos válaszolt a kérdéssorra, amelynek kiértékelésében a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete volt a MOK segítségére. A tagság 16,8 százalékának válaszaiból kiderült, az orvosok túlterheltek, s bár kevesebben dohányoznak közülük, mint a teljes lakosság átlaga, számos krónikus betegség gyakrabban jelentkezik körükben, mint a társadalom többi tagja esetén.

Romlónak tartja az egészségügy helyzetét a válaszadók fele, akiknek 42 százaléka a fekvő, 18 százaléka a járó, negyede pedig az alapellátásban tevékenykedik. Munkájukat a többség szerint sem anyagi, sem egyéb vonatkozásban nem becsülik meg. A korábbi évekhez viszonyítva 43 százalékuk azonosnak ítéli saját anyagi helyzetét (az adatfelvételkor az idei béremelést még nem kapták meg az orvosok), 22 százalékuk szerint viszont romlottak a körülményeik. Nem látják rózsásan a jövőt sem, csupán tíz százalékuk reménykedik abban, hogy körülményei javulni fognak.

Már kevesebb mint harmincezer az aktívan dolgozó orvosok száma – vélekedett Éger István, ennek tükrében megdöbbentőnek találta, hogy a válaszadók 17 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal munkát a jövőben. Az elnök szerint a százalékos érték számszerűen nem tűnik soknak, azonban ha ezt arányaiban kivetítjük a teljes orvoskarra, a korábbinál többen kívánnak más országokban dolgozni, de csökkenésről semmiképpen nem lehet beszélni.

Hiányzik a gyógyításból a középgeneráció, a fiatalok azért távoznak, mert lassan nincs, aki mellett biztonságosan tanulhatnák a szakmát, minőségi oktatást kapva. Okként az elnök megemlítette azt is, a szakorvosi szint elérése után megszűnnek a rezidenseknek járó ösztöndíjak és egyéb kiegészítő juttatások, így érthető, hogy a már képzett orvosok körében a legnagyobb az elvándorlási kedv.

A család húzza a rövidebbet a gyógyító munkával szemben – a válaszadók felének ugyanis gondot okoz a két életterület összefésülése, ez különösen jellemző a fekvőbeteg-ellátásban dolgozók és az orvosnők körében. Közülük kerül ki a feszült idegállapotra panaszkodók 37 százaléka, ahogyan a túlterheltség is náluk a leggyakoribb: 67 százalékuk érzi így.

Saját egészségi állapotát a kérdőívet kitöltők 35 százaléka közepesnek ítéli, viszont mozgásszervi betegsége negyedüknek, magas vérnyomása harmaduknak, gyomor és bélrendszeri panaszai hetedüknek van. A Hungarostuady teljes populációra kiterjedő adataival összevetve az orvosok körében lényegesen nagyobb számban fordulnak elő daganatos megbetegedések, amit Éger István szerint egyértelműen a stressz okoz. Ugyanez figyelhető meg a pszichoszomatikus betegségek esetében. A rossz tendenciák mellett azonban pozitívumokra is fényt derített a felmérés, így a dohányzás mértéke az orvosoknál kisebb, mint az átlag népességben mért, viszont többet mozognak mint a magyarok általában.

Néhány betegség előfordulási gyakorisága kivételével nem lepték meg a felmérés adatai a MOK elnökét, azt viszont elmondta, az EU tagországai között is egyedülálló a kutatás, amelynek adatait mind az érdekérvényesítésben, mind a nemzetközi összehasonlításokban jól hasznosíthatóak majd.

A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a válaszadók negyede nem az orvosi hivatást választaná, ha újból döntenie kéne.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-09

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Újraválasztották a régi elnököt

Utolsó négy éves ciklusát kezdheti meg a MESZK elnökeként Balogh Zoltán

Hírvilág

Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?

Emocionális okokból térnek haza az orvosok

Hírvilág

Csillapodik a migrációs kedv?

A megoldás az élet és munkakörülmények javítása, és a bérek növelése az elmúlt években megkezdett ütemében, valamint a túlmunka elismerése, a mozgóbér 2012-es befagyasztásának feloldása lenne. Most már minden egyes ember elvesztését nehezen tolerálja az ágazat, az első félév számai aggasztóak a MOK elnöke szerint, aki hozzátette, örülni csak annak lehetne, ha a statisztika „mínuszos” lenne, tehát megindulna a „hazavándorlás”.

Hírvilág

A béremelés sem csökkenti a migrációs kedvet

Az elvándorlás mértéke továbbra is riasztóan magas a szakmai szervezetek szerint.

Hírvilág

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

Csak stagnálásról beszélhetünk a migrációban, javulásról nem