Hírvilág

Dollocaris ingens szeme 18 ezer ommatídiumból állt

2016. JANUÁR 20.

Apró, ragadozó ősrák fosszíliáit tárták fel Franciaország délkeleti részében, a 160 millió évvel ezelőtt élt ízeltlábú szemeinek mérete elérte a lény testhosszának egynegyedét.

A leletről kutatók a Nature Communications legújabb számában jelentették meg tanulmányukat. A dinoszauruszok korában élő Dollocaris ingens ősrákot kitinpáncél védte, teste szelvényekre tagolódott. Három pár karomszerű végtagja segítségével ragadta meg zsákmányát, további nyolc pár tömzsi végtagját az úszáshoz használta - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A Dollocaris ingens egyedeinek testmérete 5-20 centiméter között ingadozott, ennek negyedét a szemeik tették ki. Az ősrákok úgynevezett facettaszemekkel *mozaikszemekkel) rendelkeztek. Az ilyen típusú látószervek sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődnek össze, ezek mindegyikében egy lencséből és egy kristálykúpból való rész mellett fényérzékeny idegsejtek találhatók.



Az ősrák igen jó állapotban fennmaradt látószervét speciális mikroszkópokkal, valamint az anyagok mikroszerkezetének 3D-s feltárására szolgáló röntgen-mikrotomográf segítségével vizsgálták. Mint kiderült, a Dollocaris ingens szeme 18 ezer ommatídiumból állt. Ezt a rekordot eddig csupán a jelenkori szitakötőknek sikerült túlszárnyalniuk.

"A mozaikszemek 500 millió éve alakultak ki és forradalmasították az élővilág evolúcióját. A látás egy csapásra megváltoztatott mindent, hiszen a ragadozók sikeresebb vadászokká váltak, könnyebben észlelhették a potenciális zsákmányt, a kiszemelt prédának viszont javulhattak a megmenekülés esélyei. Új evolúciós hajtóerők jelentek meg" - magyarázta Jean Vannier, a Lyoni Egyetem paleontológusa, a tanulmány társszerzője.

Mint a francia őslénykutató rámutatott, a Dollocaris ingens vizuális vadász volt. "Hatalmas, körpanorámás, a környezetet folyamatosan pásztázó mozaikszemei kulcsfontosságú szerepet játszottak a préda észlelésében" - fogalmazott Jean Vannier, aki szerint az ősrák nem lehetett valami jó úszó, ezért biztos rejtekhelyben megbújva lesett a zsákmányra.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 20., szerda 12:56

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

COVID-19

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.