Hazánkban a daganatos megbetegedések között a tüdőrák a vezető halálok. A szakemberek szerint a betegek negyede túl későn kerül orvoshoz. A tüdőrák világszerte 1,3 millió ember haláláért felelős évente. A világon Magyarországon szedi a legtöbb áldozatát, évente körülbelül 8 ezren halnak meg a betegségben. Magyarországon 2009-ben 10935 új megbetegedést regisztráltak a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint. A betegség kialakulásában 80-90 százalékban a dohányzásnak oki szerepe van. A káros szenvedély visszaszorításával, valamint a korszerű, célzott kezelések alkalmazásával csökkenthető a halálozás mértéke. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint a tüdőrákban elhunytak körülbelül 25 százaléka megmenthető lenne, és sokan egyáltalán nem betegednének meg, ha nem dohányoznának. Százból huszonöt tüdőrákos beteg életét meg lehetne menteni, ha időben felismernék náluk a betegséget - hangzott el a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának közös, „Célkeresztben a tüdőrák – együtt a gyógyulásért” című rendezvényén november 19-én, Budapesten. Megalakul a Harcosok Klubja, amelynek célja a tüdőbetegségben szenvedők és családtagjaik támogatása – jelentette be Prof. Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, valamint a TV2 Jóban Rosszban című kórházsorozatának sztárja, Gazdag Tibor. A szükséges információk biztosításán túl a Pongrácz főorvost játszó színművész fővédnöksége alatt álló betegklub szeretné felhívni a figyelmet a dohányzás elleni harcra, illetve a tüdőrák társadalmi és egyéni súlyára. A Harcosok Klubja országos rendezvényekkel, betegtalálkozókkal kívánja célját elérni. Az orvos-betegtalálkozón a szakma nagyjai tartottak előadásokat a mintegy kétszáz érdeklődőnek a tüdőrák legfontosabb aspektusairól, a felismeréstől, megelőzéstől kezdve a kezelési lehetőségeken át a lelki támogatás fontosságáig. Az egészséges életmód és táplálkozás a daganatos betegek esetében különös fontosságot kap, azonban a sokszor meggondolatlanul alkalmazott alternatív terápiákkal kapcsolatosan felhívták a szakorvosok a betegek és hozzátartozók figyelmét a használatot megelőző orvosi konzultáció fontosságára. A család, barátok, betegszervezetek részéről érkező lelki támogatás elengedhetetlen a beteg számára, hiszen könnyebben küzdenek meg ezzel a betegséggel. Az előadásokat, valamint a szűrővizsgálati és tanácsadási szekciót követően a jelenlévők fáklyás felvonulással és figyelemfelhívó transzparensekkel vonultak át a Nemzeti Múzeumhoz, ezzel demonstrálva a tüdőrák ellen, a tüdőrák hónapjában. Ahogyan azt Dr. Ostoros Gyula onkopulmonológus főorvos is elmondta, az elmúlt évek során új gyógymódok az úgynevezett célzott biológiai terápiák jelentek meg e betegség gyógyításában is. A modern, célzott, elsősorban a daganatsejtek működését és túlélését gátló gyógyszerek leggyakoribb célpontjai a daganatsejtek felszínén megtalálható speciális jelfogó molekulák, így a célzott biológiai terápiás gyógyszerek csak ezeken a sejteken fejti ki hatásukat; mintha egy háborúban nehézbombázók helyett mesterlövészeket vetnénk be. A daganatos sejt normális társainál gyorsabban növekszik és szaporodik, így a túléléshez szükséges tápanyagfelvétele is többszöröse a normálisnak. Egyértelmű tehát, hogy ha a tumor sejteket elvágjuk az éltető „utánpótlási vonalaiktól”, akkor a beteg sejt képtelen lesz szaporodni és fenntartani magát. A szervezetben a tápanyagokat és az oxigént szállító utánpótlási útvonalak a hajszálerek, amik sejt növekedésével párhuzamosan alakulnak ki és fejlődnek. Kézenfekvő megoldás tehát a daganatos sejtekben növekvő erek képződésének megakadályozása, mivel így a daganatos sejtet megakadályozzuk a fejlődésben és a szaporodásban. Ráadásul ez a módszer a daganatos sejtek nagyobb tápanyagigénye miatt specifikusan jobban hat a beteg sejtekre mint normálisra, ami – a már említett speciális jelfogó molekulákon túl – további célzottságot is jelent.