2011. AUGUSZTUS 15.
Mind a kortikoszteroidokat, mind az intenzív inzulinkezelést javasolták korábban az életveszélyes sokkban szenvedő betegek kezelésére, főleg régebbi vizsgálatok [1, 2] eredményei alapján. A tavalyi évben viszont három olyan új tanulmány eredményét is közölték, amelyek kétségbe vonják ezeknek a kezelésmódoknak a hatásosságát a szepszis, illetve a szeptikus sokk kezelésében.
A CORTICUS vizsgálatban szeptikus sokkban lévő betegeket kezeltek véletlen besorolás alapján placebóval vagy fiziológiás dózisú hidrokortizonnal (6 óránként 50 mg intravénásan) öt napig, majd az adagot a 6–11. napig fokozatosan csökkentették. A hidrokortizon- és a placebocsoport 28 napos halálozása nem különbözött, sem a cosyntropinra reagáló, sem az arra nem reagáló betegek alcsoportjában. A hidrokortizonnal kezelt betegek vérnyomása gyorsabban normalizálódott, viszont náluk több fertőzés lépett fel [3].
A VISEP vizsgálatban súlyos sepsisben szenvedő betegek részesültek véletlen besorolás alapján intenzív inzulinterápiában (vércukorszintjüket átlagosan 112 mg/dl-re csökkentették) vagy hagyományos kezelésben (átlagos vércukorszint 151 mg/dl). Ebben a vizsgálatban sem különbözött a 28 napos halálozás a két csoportban [4]. Ráadásul az intenzív inzulinterápiás csoportban jóval gyakrabban lépett fel súlyos hipoglikémia (vércukorszint <40 mg/l).
Ebben a vizsgálatban összehasonlították a kolloiddal (10% hidroxietil-keményítő, HAES) végzett folyadékpótlást a csak krisztalloid oldat (Ringer-laktát) adásával is, de a kolloidkezelés nem javította a betegek prognózisát, sőt még növelte is az akut veseelégtelenség kockázatát.
A szeptikus sokkban lévő betegek kortikoszteroidkezeléséről jellemzően az adrenokortikotrop hormonra (ACTH; pl cosyntropin) adott válsz alapján szoktak dönteni. A CORTICUS vizsgálat eredményei azonban arra utalnak, hogy a hidrokortizon nem javasolható általános adjuváns szerként sem az ACTH-ra reagáló, sem az arra nem reagáló betegek kezelésében.
A korábbi adatokat figyelembe véve, lehet a szteroidoknak szerepe a szepszis kezelésében, de valószínűleg csak a szeptikus sokk legkorábbi szakaszában, azoknak a kezelésében, akik állapota nem javul a folyadékpótlás és a vasopressorkezelés hatására. Erre vonatkozó ajánlás megtalálható a legújabb irányelvekben is [5].
A szteroidkezelésre vonatkozó döntést tehát klinikai alapon kell meghozni, és nem a cosyntropin-tesztelés eredménye alapján. Az erélyes vércukorszint-csökkentés és a HAES sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt ezek akár árthatnak is.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Idézett közlemények:
1 JAMA 2002 Aug 21; 288:862-71.
2 N Engl J Med 2001 Nov 8 345 1359-1367.
3 N Engl J Med 2008 Jan 10; 358:111.
4 N Engl J Med 2008 Jan 10; 358:125.
5 Crit Care Med 2008 Jan; 36:296.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Elhízott, 2-es típusú diabetesben szenvedő betegekben nagyobb dózisra van szükség hosszú hatású analóg inzulinokból.
Vizsgálatban az NPH, a detemir és a glargin inzulinok hatását hasonlították össze, és az éhomi vércukorszint ideális célértékét próbálták meg elérni.
A vércukorszint szigorú beállítása inzulinnal javítja az intenzív osztályon kezelt gyermekek rövid távú prognózisát.
Gondolat
90 évvel ezelőtt, 1923. október 15-én került először patikai forgalomba a világ első inzulinkészítménye a Lilly gyógyszergyár munkájának eredménye képpen.
A Diabetologia, mely az Európai Diabetes Társaság (EASD) lapja, több közleményt jelentett meg, melyek a glargine (készítménynév: Lantus) és a rákbetegség közötti lehetséges kapcsolatot vizsgálták. A kutatási eredmények ellentmondásosak és nem meggyőzőek.
Az antidiabetikumok közvetlenül befolyásolják az Alzheimer-kórra jellemző plakkokat, vagy más módon hatnak a dementiára?
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Lege Artis Medicinae
Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása az orvosbiológiai kutatások szakmai-etikai kérdéseiről3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás