2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Tudjuk, hogy szövődménymentes otitis media esetén mennyit segít az antibiotikumkezelés – semennyit. Most kiderült, hogy mennyit árt… Hollandiai kutatók az antibiotikum-kezelésnek az otitis media kiújulására gyakorolt hatását tanulmányozták. Összesen 240 olyan gyermek szüleinek küldtek kérdőívet, akik három évvel korábban részt vettek abban a véletlen besorolásos vizsgálatban, amelyben az amoxicillint és a placebót hasonlították össze a középfülgyulladás kezelésében, 6–24 hónapos korban. Eredetileg a kezelés után hat hónappal történt az utolsó ellenőrző vizsgálat. Az azóta eltelt 2,5 évben a korábban amoxicillinnel kezelt gyermekek csoportjában több alkalommal lépett fel ismét középfülgyulladás, mint a placebocsoportban (a betegek 63%-ában, illetve 43%-ában). A lehetséges zavaró tényezők szerinti korrekció után az antibiotikummal kezelt gyermekek esetében 2,5-szer nagyobb volt az újabb otitis media kockázata! Külön értékelték a gyermekeknek azt a részcsoportját is, akik a véletlen besorolás szerinti kezelés utáni hat hónapban nem kaptak antibiotikumot, ebben a csoportban még feltűnőbb volt a különbség a korábban amoxicillint kapott és a nem kezelt betegek között: az antibiotikummal kezelt gyermekek csoportjában 4,4-szer nagyobb volt a középfülgyulladás ismétlődésének a kockázata. Az amoxicillincsoportban némileg ritkábban vált szükségessé fül-orr-gégészeti műtét elvégzése (21%, illetve 30%). Megjegyzendő, hogy az itt tanulmányozott gyermekek egyike sem szenvedett szövődményben vagy társbetegségben, tehát az eredmények nem általánosíthatók az összes középfülgyulladásos esetre. Az alapbetegségtől és szövődménytől mentes otitis media kezelésében viszont ezeknek az eredményeknek az alapján kifejezetten ellenjavallott az antibiotikum-kezelés, ugyanis hajlamosít a légutakban a rezisztens baktériumok kolonizációjára és ezzel az otitis kiújulására, valamint növeli a rezisztens kórokozók arányát az egész lakosságban, ami tovább rontja az antibiotikumok hatékonyságát. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 2009; 338:b2525.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A 20 alattiak halálát leggyakrabban baleset okozza, amely sokkal gyakrabban sújtja a szegényebbeket, és ráadásul megelőzhető is lenne. A WHO jelentése…
Egészségpolitika
Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.
Az antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi kihívássá vált. Bár számos akadály nehezíti a baktériumok és gének áramlását, újra és újra megjelennek az adott fajokra korábban nem jellemző rezisztenciagének, ezzel megnehezítve a baktériumokkal összefüggő megbetegedések megelőzését és kezelését. Az Antibiotic resistance in the environment című, a Nature Reviews Microbiology szaklapban megjelent cikkükben a szerzők az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátteréről, e probléma nyomon követésének és kezelésének lehetőségeiről összegezték a rendelkezésre álló ismereteket.
Nem nyújt értékes klinikai információkat a kétévesnél fiatalabb kisgyermekek első lázas húgyúti fertőzése után közvetlenül végzett ultrahangvizsgálat, vizeléses cisztográfia, illetve DMSA-szcintigráfia.
A rendszertelenül alvó gyerekek tanárai és szülei is több viselkedési problémáról számolnak be.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás