Hírvilág

Beszámolt Zombor a bizottságnak

2014. DECEMBER 04.

Nem sok újat tudhattak meg a Parlament Népjóléti Bizottságának tagjai Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkártól, akit szerdán hallgatott meg a grémium az Országházban. A szakpolitikus csak érintőlegesen szólt az Állami Egészségügyi Ellátó Központokról (ÁEEK), a béremelés kapcsán pedig ismét csak a háziorvosokat, valamint a rezidensösztöndíj rendszeréből kifutó fiatal szakorvosok kezdő fizetésének rendezését említette.

Az egészségügyi kormányzat a népegészségügyi mutatók javítását tűzte ki célul, Zombor úgy vélte, ha programja megvalósul, 2020-ra az egészségben eltöltött életévek száma hazánkban is elérheti az uniós átlagot. Most minden változtatásnak ezt kell támogatnia, és az ezt szolgáló egységeknek az ellátás minden szintjén meg kell jelennie. Ennek érdekében indítják el a stroke-megelőzési programot, amelyben mind a háziorvosok, mind a kórházak részt vesznek, munkájukat az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI) koordinálja, és amelynek keretében félévente egy-egy EKG-t és vérnyomásmérést végeznek majd a 65 éven felüliek körében.

Újabb szervezett szűrési programok bevezetését és a meglévők megerősítését tervezik, példaként a méhnyakszűrést említette az államtitkár, amely a védőnői hálózat bevonásával mindenki számára elérhetővé válik. Ez, kiegészülve a HPV kampányoltással méhnyakrák okozta halálozások számának radikális csökkenését eredményezheti. Országosan kiterjesztenék a vastagbélszűrést is, erről azonban egyelőre nem árult el többet a szakpolitikus, igaz, a mai napig nem jutott megegyezésre a szakma abban, hogy a székletvérvizsgálat, vagy a kolonoszkópia az adekvát diagnosztikai eljárás.

Állam lesz az államban az onkológiai ellátás, amelyre már most is sokat költünk, de az ellátás hatékonysága megkérdőjelezhető, mert a rákbetegeket ellátó kórházak között nincs kooperáció. Az országos intézetek és a vidéki centrumok között már most kialakult az az együttműködés, amely a betegek utógondozását és utánkövetését szolgálja. Ehhez egységes informatikai rendszert is kiépítenek, amelynek célja a daganatos okokra visszavezethető halálozások számának csökkentése.


Prevenció minden szinten


Az ellátórendszernek valamennyi állampolgár számára biztosítania kell az egyenlő hozzáférést a prevencióhoz és a gyógyuláshoz – hangsúlyozta Zombor Gábor. Ennek érdekében kibővítik az Egészségfejlesztési Irodák (EFI) hálózatát, amelyet 2013-ban alakítottak ki. Akkor a leghátrányosabb kistérségekben 18, a közép-, nyugat- és dél-dunántúli, az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiókban negyven EFI alakult, hétmilliárd forintos TÁMOP pályázat keretében. Az államtitkárság ezek számát legalább százra bővítené, a kórházakban működő szűrőpontoknak gondozási, betegirányítási, és kapcsolattartási feladataik is lennének. Az EFI-k fenntartását egyébként működésük második évétől már az Egészségbiztosítási Alapból kellene finanszírozni, amiről jogszabály is rendelkezik, azonban a jövő évi költségvetésben erre nem látszik elkülönített fedezet.

Bár szervezett szűrőprogramok most is vannak, kihasználtságuk alacsony, ezért az állampolgárokat is ösztönöznék azok igénybevételére. Míg korábban felmerült, hogy azoknak a betegeknek, akik nem vesznek részt kampányszűréseken, nem járna az ingyenes egészségügyi ellátás, most az államtitkár azt mondta, pozitívan diszkriminálnák azokat, akik egészségtudatosak, például nekik soronkívüliséget biztosítanának, így nem kellene várakozniuk a vizsgálatokra. Egyébként már most 100 egészségügyi kommunikátor kezdte meg a munkát az EFI-kben, akiknek szintén az a feladatuk, hogy a szervezett szűréseken való részvételre buzdítsák az embereket.

Kiemelt feladat a népegészségügyi- és az alapellátás szinkronizálása, ennek érdekében minél stabilabbá tennék a háziorvosok helyzetét. A jelenlegi vállalkozási struktúra meghagyásával alapellátási törvényben határoznák meg többek között a háziorvosok népegészségügyi és prevenciós feladatait, a koncepció kidolgozása egyelőre folyamatban van. Az mindenesetre továbbra is biztos, hogy a háziorvosi kártyapénz 2016 januárjától teljes egészében a háziorvosnál maradhat.


Új szakmai kategória lehet


Egyharmadára csökkent a migráció 2008-2009-hez viszonyítva, az orvosok és szakdolgozók közül mind kevesebben döntenek a külföldi munkavállalás mellett, ami Zombor szerint a korábbi évek bérrendezésének köszönhető. Azt reméli, hogy a szakképzési rendszer további átalakításával, a központi gyakornoki struktúra visszaállításával ez tovább mérsékelhető. A fiatalok itthon tartását szolgálná a szakorvosi minimálbér bevezetése, amelyet az ösztöndíjrendszerből kifutó rezidensek kapnának meg 2016-tól. A többieknek viszont egyelőre várniuk kell, ugyanis azt a kört, amelyre kidolgozzák az ágazatban az életpályamodellt, csak jövő év júliusában határozzák meg. Bár azt a szakpolitikus is hozzátette, hogy a humánerőforrás-krízist csak további bérrendezéssel lehet megoldani.

A szakdolgozói kompetenciák kibővítéséről folyamatosak a tárgyalások a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával (MESZK) és a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), amelyre a szakellátási rendszer fenntarthatóságának érdekében egyre nagyobb szükség van. A diplomás szakdolgozók számának bővülésével, a kompetenciák rendezésével akár új szakmai kategóriai is kialakulhat az egészségügyben.

Végül Zombor Gábor azzal zárta, az OEP feladatkörei kibővülnek, a pénztár kiemelt szerephez jut az ellátásszervezésben, szintén többletfeladatokat kap majd az OTH, amelyet egységesebbé kívánnak tenni. Mivel az Állami Egészségügyi Ellátó Központok (ÁEEK) működéséről és teendőiről egyelőre egyeztetnek, így erről részleteiben nem beszélt az államtitkár, ahogyan a gyógyszer-nagykereskedelem államosítását firtató felvetésre is csak annyit mondott: még nem döntöttek róla.

Nem lesz változás az ellátási csomagban, továbbra is a szolidaritási elvű ellátórendszer fenntartására törekszenek – mondta további kérdésekre válaszolva az államtitkár, és hozzátette azt is, senki nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe a közfinanszírozott ellátásban, csak azért, mert pénze van. A magán és a közfinanszírozott ellátás szétválasztásával kapcsolatban azt emelte ki, ahol saját kapacitásaival az állam nem tudja ellátni a feladatokat, ott a jövőben is finanszírozási szerződést köt a magánszolgáltatókkal.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-12-04

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

A háziorvosi rendelők új, tavasz óta tervezett törzskarton-rendszerének bevezetését első körben idén szeptember elsejével indították volna, majd második dátumként 2017. január elsejét jelölték meg. A jelenlegi állás szerint az év eleji kezdés is elodázódhat, hiszen legújabban a döntéshozók ezt a dátumot jelölték meg a kartonok kitöltéséhez és a feladat teljesítésének mibenlétéhez szükséges alapelvek kidolgozásának a zárónapjaként. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elvek és a gyakorlati alkalmazás között bizonyos időnek kell még eltelnie.

Egészségpolitika

Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Egészségpolitika

Védőnők partvonalon

TARCZA Orsolya

Papírmunka helyett egészségvédelemmel foglalkozhatnának.

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj

Hírvilág

Mikola István: Az orvos a belső tartalék

Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer