Hírvilág

Bert Sakmann: a Szegedi Tudós Akadémia az egész régió oktatását előmozdíthatja

2016. MÁJUS 25.

A tudós a nemzetközileg is egyedülálló oktatási és tehetséggondozó program sajtótájékoztatóján felidézte, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulóján, 2012-ben jár Szegeden először, az azóta az elvégzett munka pedig tiszteletre méltó, komoly erőfeszítéseket tesznek Szegeden a tehetséges fiatalok képzésének fejlesztése érdekében. A kormány és a város által is támogatott kezdeményezés jelentős hatással lehet nemcsak Magyarország, hanem egész Kelet-Európa természettudományos oktatására.

Bert Sakmann kitért arra is, a programban részt vevő diákok rendkívül motiváltak.
Botka László polgármester emlékeztetett arra, a kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy összesen 2,04 milliárd forinttal támogatja az SZTA fejlesztését és működését. Az összeg jelentős részét a szegedi Szent-Györgyi Kollégium kialakítására fordítják, 2016-tól évente 250 millió forint jut a tehetséggondozó program működésére, és állami támogatással fejlesztik a szegedi Radnóti-, valamint a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumot.

A polgármester hangsúlyozta, a város kezdetektől a program mellett áll.

Az önkormányzat - a jogszabályokban meghatározott legalacsonyabb áron - biztosítja a kollégium kialakításához szükséges ingatlant, az egykori Bartók Béla Művelődési Ház épületét, és kész folyamatos, évente 30 millió forintos támogatást nyújtani a programnak - tette hozzá.

Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese rámutatott, a felsőoktatási intézmény jövőjét az itt tanuló diákok és az őket oktató szakemberek jelentik. A kezdeményezés segít abban, hogy a legkiválóbb diákok Szegedet válasszák, és hozzájárul ahhoz is, hogy itt maradjanak, bekapcsolódjanak a nemzetközi színvonalú kutatásokba.

Az egyetem a városhoz hasonlóan anyagilag is támogatja a programot, évente 30 millió forinttal.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre az SZTA-t, hogy újra vonzóvá tegye a fiatalok számára a tudományos életpályát. Elindították azt az egyedülálló, a résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között - a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan - végigkísérő programot, mely képes arra, hogy Magyarországon tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával. A magyar és nemzetközi mentorok részvételével működő rendszer már negyedik éve sikerrel működik Szegeden, a cél az, hogy az országból és a határon túlról évente ötszáz tehetséges fiatal érkezzen a városba.

A kezdeményezés részeként 2013-ban megalapították a Szent-Györgyi Talentum Díjat, melyet az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért ítélnek oda. Emellett feltétel, hogy a díjat olyan szegedi tudós kapja, aki - a díj névadójához, Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan - a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a városban végezte.

Bert Sakmann német fiziológus dolgozta ki a patch-clamp technikát, egy úttörő elektrofiziológiai vizsgálati módszert, munkáját 1991-ben Nobel-díjjal ismerték el. A professzor az elmúlt években többször is járt Szegeden, ahol középiskolás diákokkal találkozott és előadást tartott tehetséges fiataloknak.

Forrás: MTI
2016. május

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Egészségpolitika

A tudományegyetem nem tud piacra dolgozni – Veszélyt jelent hazánkra nézve a Fudan Egyetem budapesti campusa

Az európai modern egyetemek három fő eszméje, a pénzügyi függetlenség, az önkormányzatiság és a curriculum szabadsága. Az utóbbi 20-30 évben komoly kritika érte az intézményeket, hogy nem elég gyorsak és nem kellően szolgálják a gazdaságot, elégítik ki a munkaerőpiaci igényeket. Hogy hatékonyabban kellene szolgálniuk az innovációt és az ipari, technológiai fejlődést. A piac és a politika olvasatában a legfőbb szempont ugyanis, hogy a befektetett pénz, tőke minél gyorsabban megtérüljön. Ez a világon mindenütt a szó szoros értelmében egyfajta „szabadságharc” a két domináns erővel szemben. Hiszen az egyetem egy dolgot biztosan nem engedhet el, az pedig az autonómia.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.