Hírvilág

Béremelés: szakdolgozói reklamáció

2012. AUGUSZTUS 16.

Bár az elmúlt tíz év legnagyobb arányú béremelése érkezett meg a szakdolgozók számlájára augusztus elején, sokhelyütt feszültségeket okozott a növekmények közötti differencia. Míg a dolgozók 80 százaléka elégedett volt a béremelés mértékével, addig vannak, akik okkal zúgolódnak.

A szakmai szervezetekkel egyeztetve alakítottuk ki a béremelést lehetővé tévő jogszabályt – hangsúlyozza továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) egészségügyért felelős államtitkársága. Ám a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, dr. Balogh Zoltán azt mondja: a törvénybe olyan változások kerültek, amelyekről a korábbi egyeztetéseken és tárgyalásokon nem volt szó, és a kamara javaslataiban nem szerepelt.

Az elmúlt két év jogalkotási gyakorlatának ismeretében az sem lenne kivitelezhetetlen, hogy még idén orvosolja az egészségügyért felelős államtitkárság és a kormány azokat a hibákat, amelyeket a szakdolgozói bértáblát is magában foglaló törvény tartalmaz – vélekedik Balogh Zoltán. A szakdolgozói képviselet egy hónapja jelezte az egészségügyért felelős Szócska Miklósnak, hogy problémákat és feszültségeket okozhat, hogy nem a MESZK által javasolt bértábla került elfogadásra a Parlamentben.

A legtöbb keserű visszajelzés az ágazatban felsőfokú, egészségügyi végzettséggel dolgozó munkavállalóktól érkezett. Ők ugyanis csupán 3000-6000 forint körüli kiegészítésben részesültek, köztük olyanok is, akik több évtizede tevékenykednek a gyógyításban. A jellemzően F, G és H kategóriákba sorolt szakdolgozók sokhelyütt olyan, egyéb, nem egészségügyi diplomával, főiskolai oklevéllel rendelkező kollégával dolgoznak együtt, akik 30 ezer forinttal vihettek haza többet. Balogh Zoltán azt mondja, ezzel a különbségtétellel ők is csak a törvény szövegében szembesültek, a minisztérium kérésére kidolgozott javaslatukban pedig ez nem szerepelt. Diplomás szakdolgozóiknak 25-30 ezer forintnyi béremelést javasoltak.

Míg az egészségpolitikusok azzal is indokolják az egészségügyi felső és középfokú végzettségűek béremelése közötti differenciát, hogy náluk eleve nagy volt az eltérés az alapbérben, a kamara elnöke azt mondja, a minimálbér emelésével egyre inkább eltűnt a diplomások javára mutatkozó többlet. Január 1-én egy pályakezdő, középfokú szakképesítést szerzett ápoló bruttó 108 ezer forintot kapott, addig főiskoláról kikerülő, frissen munkába álló kolléga 124.500 forintot keresett.

A szektorsemlegesség ígéretét sem sikerült érvényesíteni a törvényben, ami nem csak a MESZK, hanem a Magyar Orvosi Kamara szerint is nagy probléma. Balogh Zoltán többek között az ózdi és a várpalotai kórházakat említi, ahol senki nem kapott emelést, hiába látnak el ugyanúgy OEP által finanszírozott közfeladatot, mint az állam által felügyelt intézményekben dolgozók.

Bár az államtitkárság előre bejelentette, hogy ebben az évben nem részesülnek béremelésben az alapellátásban dolgozók, a MESZK ezt továbbra is nehezményezi. Míg az államtitkárság a tavaly, december végén a háziorvosi praxisoknak juttatott 3,5 milliárd forintos kiegészítésre hivatkozva tartja ezt elfogadható lépésnek, addig a szakdolgozói kamara korábbi felmérése arra utal, ebből a pénzből nem részesült az asszisztencia.

Bár ez az összeg praxisonként 700-800 ezer forintnyi többletet jelentett, a szakdolgozók csupán 20 százalékának jutott belőle egyhavi bérnek megfelelő többlet, sokaknál azonban csak egyszeri, félhavi fizetés kiegészítésre futotta. A praxisok háromnegyedében a szakdolgozók egyetlen fillért sem kaptak. Bár ígérik az alapellátásban tevékenykedők bérének emelését is, Balogh Zoltán szerint annak ellenőrzése, hogy valóban meg is kapják a dolgozók, elég nehézkes.

Ahogyan nem csökkenti a migrációs kedvet az orvosok körében sem a béremelés ígérete az orvoskamara szerint, úgy egyelőre nem érzékelhető a pályaelhagyók, külföldön munkát keresők számának csökkenése a szakdolgozók körében sem – mondja Balogh Zoltán.

Javaslatait és kifogásait levélben juttatta el a MESZK az egészségügyért felelős államtitkárnak. Érdeklődésünkre az államtitkárságról azt közölték, a „levelet megkaptuk, válaszolni fogunk rá”, de hozzátették azt is, a béremelés a MESZK javaslatai szerint történt, „a szakdolgozói bértáblát is tartalmazó jogszabály módosítása nincs napirenden.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-08-16

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Újraválasztották a régi elnököt

Utolsó négy éves ciklusát kezdheti meg a MESZK elnökeként Balogh Zoltán

Hírvilág

Ha nem lesz béremelés, nagygyűlést szerveznek a szakdolgozók

Sokan még mindig nem kapták meg a fizetésemelést

Hírvilág

Zombor vállalta a postás szerepét

Helyettes államtitkári képviseletet kaphatnak a szakdolgozók

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Hírvilág

Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?

Emocionális okokból térnek haza az orvosok