Hírvilág

Azonosították a leghíresebb 19. századi agy tulajdonosát

2013. JANUÁR 30.



Százötven év után azonosították, hogy ki volt a tulajdonosa a leghíresebb 19. századi agynak, amelynek köszönhetően Paul Pierre Broca francia anatómus és sebész (1824-1880) behatárolta az agy motoros beszédközpontját.

Kutatásait Cezary Domanski, a lengyelországi Maria Curie-Sklodowska Egyetem orvostörténésze a Journal of the History of the Neurosciences legújabb számában ismertette.

Egy párizsi külvárosi kórházba 1840-ben szállítottak egy afáziás, azaz beszédképtelen férfit, aki egyetlen szót, a "tan-t" volt képes kimondani, így Tan úrként tartották nyilván. Az évek során a férfi állapota fokozatosan romlott, megbénult és gangréna miatt sebészeti beavatkozáson esett át - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon (http://www.livescience.com/26642-image-gallery-broca-s-brain.html).

Paul Pierre Broca nem sokkal a páciens 1861-ben bekövetkezett halála előtt ismerte meg a beteget. A férfi elhunyta után felboncolta a halottat, és felfedezte a domináns agyféltekéje homloklebenyének alsó részében lévő kiterjedt károsodást. Az agynak e részét a francia anatómus tiszteletére Broca-területnek nevezik.

"A korabeli anatómusok azon vitáztak, hogy az agy egyes területei "szakosodnak-e", azaz meghatározott funkciókért felelnek, avagy miként a máj esetében tapasztalható, az egész állomány ugyanazt a feladatot végzi. Tan úr volt az első beteg, kinek esete bizonyította, hogy az agy meghatározott területének sérülése specifikus beszédzavart okoz" - magyarázta Marjorie Lorch, a Londoni Egyetem kutatója, aki nem volt részese a vizsgálatnak.

Tan úr személyazonossága azonban mostanáig rejtély maradt. A legtöbb történész írástudatlan munkásnak vélte, míg mások úgy gondolták, hogy szifilisz okozta az agykárosodást.

Cezary Domanski régi orvosi és anyakönyvi feljegyzések sokaságát vizsgálta át, míg felfedezte a halotti bizonyítványt, amelyet egy bizonyos Louis Victor Leborgne számára állítottak ki, aki 1809-ben a franciaországi Moretben látta meg a napvilágot.

Levéltári adatok segítségével a lengyel kutató kiderítette, hogy a férfi egy hétgyermekes tanár fiaként látta meg a napvilágot, és minden testvére tanult ember volt.
Louis Victor Leborgne gyermekkora óta epilepsziában szenvedett, a rohamok ellenére mesterséget tanult és 30 éves koráig dolgozott, míg el nem veszítette a beszédkészséget.
"A felfedezésnek köszönhetően az orvosi szakirodalom egyik leghíresebb páciense végre visszakapta személyazonosságát" - hangsúlyozta Marjorie Lorch.



MTI 2013. január 29., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.