Az ecstasy (3,4-metilén-dioxi-metamphetamin, MDMA) a serdülők és a fiatal felnőttek körében kedvelt, pszichostimuláns hatású kábítószer. Nem könnyű feladat felmérni, hogy valóban okoz-e kognitív zavart vagy agykárosodást, mert általában nem állnak rendelkezésre a fogyasztása előtti, kiindulási adatok. Most egy holland kutatócsoport 188 olyan, átlagosan 22 éves fiatalt vont be egy prospektív vizsgálatba, akiknél fennállt a valószínűsége, hogy a jövőben fognak ecstasyt fogyasztani. Részletes neuroradiológiai kivizsgálást végeztek: SPECT-vizsgálattal mérték a szerotonin-szállítófehérjék sűrűségét, MR-spektroszkópiával az idegsejtek károsodását, diffúziós tenzor képalkotással az axonok épségét és perfúziós képalkotással a véráramlást. 12–36 hónappal később megismételték ezeket vizsgálatokat 59 személy esetében, akik azóta elkezdtek ecstasy-t fogyasztani (a szokásosnak mondhatóhoz képest inkább kis dózisban) és 56 alany esetében, akik azóta sem kaptak rá a szerre. Az újonnan ecstasyt fogyasztók az ismételt képalkotó vizsgálatok előtt két hétig absztinensek voltak – hogy csak a krónikus hatások kerüljenek mérésre. A nem fogyasztókhoz képest az ecstasyt szedő alanyokban csökkent a perfúzió a globus pallidusban és a putamenben, és romlott az axonok épsége a thalamusban és a frontoparietelis fehérállományban. Az eredmények a zavaró tényezők (például más kábítószerek használata) szerinti korrekció után is szignifikánsak maradtak. Ugyanezek a szerzők egy hasonlóan tervezett vizsgálatban korábban a pszichés funkciókat is felmérték az ecstasyszedést újonnan elkezdő személyekben, és a kognitív funkciók romlását tapasztalták. A vizsgálatok meggyőző bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy az ecstasy viszonylag alacsony adagban is kognitív hanyatlást és mérhető agykárosodást okozhat. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Brain 2008 Nov; 131:2936. Arch Gen Psychiatry 2007; 64:728.