Az európaiak (egytől tízig terjedő skálán) általában 7-re értékelik az élettel való elégedettségüket, és 7,5-re a boldogságukat. Igen nagy eltéréseket találunk azonban mindkét értéknél, különösen a 12 új tagállam esetében. Nem meglepő módon a felmérés alapján a magasabb jövedelmű, jó egészségben levő és magasabban képzett emberek elégedettebbek és boldogabbak. A társsal és gyerekeikkel élők ugyancsak elégedettebbek az életükkel. „Az elégedettség és a jövőhöz való viszonyulás terén tapasztalható különbségek rámutatnak az európaiak életkörülményeinek és mindennapi életének jelentős egyenlőtlenségeire” – mondja Jorma Karppinen, a Eurofound igazgatója. „A volt szocialista országokban az egyes társadalmi és demográfiai csoportok jólléte erősen eltérő. Jelentősek az alacsony jövedelemmel összefüggő hátrányok, és nagyon sok idős ember elégedetlen a helyzetével. „A Eurofound Európai Életminőség Felmérése egyedülálló vállalkozás az életminőség vizsgálatára az országok széles körében,” mondja Vladimír Pidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a felmérésről és annak eredményeiről. "Nagyon fontos információforrás, és hangsúlyt fektet azokra a szociál- és gazdaságpolitikai problémákra, melyekkel az EU az utóbbi két bővítés nyomán szembesül.” A jövedelem és az életszínvonal az életminőség két kulcsfontosságú eleme. Az európaiak életszínvonala és jólléte szorosan kapcsolódik az ország gazdaságához, ahol élnek. A felmérés eredményei szerint a többszörös nélkülözéssel küzdők aránya, vagyis azoké, akiknek a hat alapszükséglet közül 5-6-ra nem telik, ötször nagyobb a 12 új EU tagállamban, mint az EU 15 országaiban. A három tagjelölt országban az ilyen mértékű nélkülözéssel küzdők aránya akár tízszerese is lehet az EU 15 országaiénál. Az egészség alapvető fontosságú az európaiak számára; ötből négyen mondták, hogy a jó egészség "nagyon fontos" az életminőségük szempontjából. Összességében csupán az emberek 21 százaléka tartotta „nagyon jónak” az egészségét, míg 46 százalék „jó”-ra értékelte. A 12 új tagállamban és a három tagjelölt országban többen tartják egészségüket „rossznak” vagy „nagyon rossznak”, és ez különösen vonatkozik a nőkre. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok színvonala a szociális védelem fontos tényezői. Az európaiak jelentős hányada azonban arról számol be, hogy nehezen jutnak hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az EU 27 országaiban például az embereknek több mint 25 százaléka mondja, hogy túl messze laknak orvosuktól vagy kórházuktól, több mint 38 százalékuk panaszkodik, hogy csak késve jut el az orvoshoz, és 27 százaléknak nehézséget okoznak az orvosi ellátással kapcsolatos költségek. Az európaiak az egészséget és a családi kapcsolatok minőségét jelölik meg az életminőség legfontosabb tényezőiként. A legtöbb ember számára még mindig a család az első számú menedék vészhelyzet esetén, valamint a gyermekek és az idősek gondozása terén. Nyilvánvaló azonban, hogy a nők és a férfiak szerepvállalása a családban különböző, például a háztartásban egyenlőtlenül oszlanak meg a feladatok. A nők nagyobb arányban számolnak be a gondozási feladatok ellátásáról napi szinten, ezen kívül sokkal több időt töltenek háztartásbeli kötelezettségekkel. Az EU 27 országaiban a nők heti 33 órát, a férfiak 18 órát töltenek a gyerekek gondozásával és nevelésével, míg főzéssel és házimunkával a nők heti 18 órát töltenek, szemben a férfiak heti 10 órájával. Forrás: Országos Sajtószolgálat – MTA Politikai Tudományok Intézete