A napot az Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata ENSZ közgyűlés általi elfogadásának és kikiáltásának tiszteletére választották 1948. december 10-én.

Az emberi jogok világnapját hivatalosan a Közgyűlés 317. plenáris ülésén hozták létre 1950. december 4-én, amikor a Közgyűlés bejelentette a 423 (V)-as indítványt és felkért valamennyi tagállamot és más érdekelt szervezeteket, hogy megünnepeljék a napot.[1][2]

Az emberi jogok világnapján magas szintű politikai konferenciákat és találkozókat valamint az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó kulturális rendezvényeket és kiállításokat szerveznek. Hagyományosan december 10-én osztják ki a Nobel-békedíjat és az ENSZ öt évenként adott emberi jogi díját. Számos, az emberi jogok területén aktív kormányzati és nem kormányzati szervezet is rendez különleges eseményeket, hogy megemlékezzenek erről a napról, mint ahogy sok más polgári és szociális szervezetek is.

Számos nyilatkozat is megjelent ez alkalommal, többek között az egyik a 37 egyesült nemzet különleges eljárások mandátum birtokosai által kibocsátott:

„Ma, a szegénység uralkodik, mint a legsúlyosabb emberi jogi kihívás a világban. Küzdelem a szegénység, a nélkülözés és a kirekesztődés nem jótékonyság kérdése, és ez nem függ attól, milyen gazdag egy ország. A szegénység elleni küzdelem emberi jogi kötelezettség, a világnak jó esélye van arra, hogy eltörölje ezt e szörnyűséget a mi életünkben ... A szegénység felszámolása egy megvalósítható cél.
ENSZ Emberi Jogok főbiztosa, Louise Arbour, 2006. december 10.”

2006-ban a szegénység elleni küzdelem volt a téma, mint emberi jogi kérdés.

Forrás: wikipédia