Hírvilág

Az alapellátás a változás kulcsa?

2015. NOVEMBER 24.

A nyugat-európai tapasztalatok arra utalnak, hogy a háziorvosok képesek elvégezni az időskori krónikus betegségek kezelésének akár 80 százalékát, ám Magyarországon ez az arány majdhogynem fordított. Ezen változtatna a kormány és az ágazat vezetése.

Jövőre újabb 10 milliárd forinttal bővül a háziorvosi praxisok finanszírozása, a többletet a szakdolgozói bérek emelésére kell költeniük az alapellátóknak. Bár az ágazatvezető személye változik, a nemrégiben kinevezett új, egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán is a háziorvosokhoz helyezné a gyógyítás súlypontját, elismerést, kompetenciát, jövőképet és finanszírozást adva, hogy a pályát vonzóvá tegyék a fiatal orvosoknak, cserébe definitív ellátást vár már az első orvos–beteg találkozásnál.

Tíz év alatt 66 százalékos növekményt mutatott az alapellátási kassza, és csak az elmúlt három esztendőben 20 százalékos fejkvótaemelés volt, ám az alapellátás mégsem vett át terheket a magasabb (és drágább) ellátási szintektől, a többletforrás ellenére érdemi változás az alapellátásban nem történt – állapította meg egy konferencián Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem docense. A kormány már idén is tízmilliárd forintot szánt a körzeti rendelők rezsiterheinek csökkentésére, praxisonként havonta 130 ezer forintos fixdíjemelést biztosítottak. A júniusban elfogadott jövő évi költségvetésben még egyszer ugyanennyit terveztek az alkalmazottak bérének megemelésére, ebből a pénzből azonban az alapellátó fogorvosok ismét kimaradnak. Mindeközben a betöltetlen háziorvosi praxisok száma elérte a háromszázat, 2015 januárja óta hatvannal több körzet van, ahol csak helyettesítéssel tudják biztosítani a betegellátást. Ezt támasztja alá az a kormányzati anyag is, amely azzal számol, hogy a jelenlegi tendenciák mellett a praxisok száma 6500-ról 3300-ra apad 2025-re, vagyis tíz év múlva négy és fél millió embernek nem lesz háziorvosa. Mindez arra utal, hogy hiába javult a finanszírozás, a növekmény nem érte elé azt a mértéket, ami vonzó lenne az utánpótlás számára, márpedig a körzetekben dolgozó orvosok hatvan százaléka 60 év feletti.


Részletek a rendeletekben

Májusban elkészült a háziorvosi alapellátásról szóló koncepció és törvénytervezet, amely azonban konkrétumok nélküli kerettörvénynek tűnik, a részletek kidolgozására a területért felelős miniszter kapott felhatalmazást, így a lényeg várhatóan a miniszteri rendeletekben lesz majd. A szakfelügyeleti rendszert egy „kollegiális szakmai vezető háziorvos” vezetésével képzeli el a törvényalkotó, azonban a titulust nem definiálja. Szintén rendeleti szinten dől el az ügyeleti szabályozás kérdése, a koncepcióban említett 2010-es évhez képest 5 százalékkal magasabb ügyeleti finanszírozás az 5 év alatti inflációt is figyelembe véve reálértéken inkább csökkent. Nem törekedett a döntéshozó a praxisjog védelmének növelésére, a jogbizonytalanság megtartása az önkormányzati önkényt nem csökkenti, újdonság viszont, hogy a praxisjog megvásárlását – az eddigiektől eltérően – OEP pénzből is lehet finanszírozni, ami várhatóan élénkíti a praxispiacot.

A kollégák egyébként az alapellátási koncepcióban megfogalmazott célokat alapvetően jónak tartják, a vizionált szakdolgozói és háziorvosi bértáblákban szereplő összegek a jelenlegi magyar egészségügy bérszínvonalat figyelembe véve akár vonzóak is lehetnének, azonban kérdés, hogy lesz-e forrás ezek biztosítására. Kérdés, hogy a koncepcióban említett, 2017-től rendelkezésre álló 20 milliárd forint évente valóban megjelenik-e majd a büdzsében, és elég lesz-e a feladatok megvalósítására. Már csak azért is, mivel a törvénytervezet mellé csatolt hatásvizsgálati lapon a „költségvetési hatás” és „fenntartható fejlődés” rovatban nulla szerepelt.


A finanszírozáson is változtatni kell

A törvényben és a koncepcióban kiforratlannak tűnnek a praxisközösség/csoportpraxissal kapcsolatos víziók, a részletek itt is a kapcsolódó rendeletekből derülnek majd ki, több kérdés is felmerülhet finanszírozási, felelősségi és érdekeltségi szempontból. A praxisközösség, mint intézményrendszer átmenetileg ugyan biztosítani tudja az ellátást azokon a településeken is, ahol kiürült a háziorvosi rendelő, ám fenntartása nem olcsó, Németországban emiatt éppen visszalépéseket terveznek az évekkel ezelőtt bevezetett rendszerből. A praxisközösségek megalakulásától nem csak az ellátási hiányok pótlását, hanem a népegészségügyi mutatók javulását is remélik a döntéshozók. Az alapellátás jövőképét három, párhuzamosan futó projekt határozza meg, az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) mellett az Egészségesebb Egészségügyért Program, valamint a szintén uniós forrásokból megvalósuló EFI hálózat, amelyre ötéves fenntartási kötelezettséget vállalt a kormány. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) Svájci-projektje új minőséget hoz az alapellátásban az ellátási spektrum bővítésével – fogalmaz Papp Magor szakmai vezető. A modellprogramban másfél év alatt 20 ezer egészségi állapotfelmérést végeztek el, 16 észak- és kelet-magyarországi településen, összesen 24 háziorvosi praxisból és további szakemberekből álló négy praxisközösségben; a felmérésben a területen élők ötven százaléka vett részt. Tapasztalataik szerint a kliensek igénylik a programokat, és ha lakóhelyükön valósulnak meg, bevonhatóak azokba. A program eredményeként megjelent az ellátási palettán a prevenciós rendelés is, ahol idáig háromezer orvos–kliens találkozó jöhetett létre, azonban a prevenciós ellátások finanszírozása egyelőre megoldatlan

Az Egészségesebb Egészségügyért Program (TÁMOP 6.2.5/B) a Lakosság-közeli Egészségszolgáltatásokkal (LESZ) kínálja a megújulás lehetőségét, ahol az orvosi munkában megjelennek a népegészségügyi elemek, a kliensoldalon pedig az egyén felelőssége is nagy hangsúlyt kap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyógyítás felelősségét az egyénre tolnák – hangsúlyozza Szolyák Tamás, a program szakmai vezetője. A projektben megfogalmazott ajánlásokat áprilistól novemberig a gyakorlatban is tesztelik, a praxisközösség csapata közös tudását kiaknázva különféle egészségszolgáltatásokkal veszi körbe a klienst. Ebben a közösségi egészségterv lehet az iránymutató, amelynek kialakításában a decentralizált döntéshozatalnak kell dominálnia, hogy harmonizáljon az adott településen élők egészségi állapotával, egészségtudatosságával és lehetőségeivel, ezekhez igazodva kell meghatározni a kínált szolgáltatások körét. Az eredményes és magas szintű megvalósításhoz visszacsatoláson alapuló minőségbiztosítási elemeket is be kell építeni a programokba, a közösségi egészségtervezésben hangsúlyos szerepet kap a népegészségügyi szemléletű prevenció és gondozás. Ezért szükségessé válhat a finanszírozás átalakítása is, amely jelenleg a diagnózisra és a terápiára koncentrál.

A háziorvosok nem is gyógyítanak?

Az alapellátás népegészségügyi szempontú finanszírozási és strukturális átalakítását már évekkel ezelőtt szorgalmazta a hazai népegészségügyi szakma, azonban ez sokáig nem talált meghallgatásra annak ellenére, hogy számos nemzetközi ajánlás és deklaráció is leszögezi: a kormányoknak nem (csak) a betegek gyógyításáról, hanem a társadalom egészségéről és jóllétéről kell gondoskodniuk – mondja összefoglalóan prof. dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója. Hangsúlyozza azt is, hogy gazdaságilag erős országot csak egészséges nemzet tud építeni, amit a 12 százaléknyi rokkantnyugdíjassal működő rozoga magyar társadalom egyelőre nem képes teljesíteni, ráadásul az európai unió országaihoz viszonyítva tovább nőtt a lemaradásunk többek között a szív-, érrendszeri és daganatos betegségek okozta korai halál kockázatában.

„A háziorvosok az orvostudomány azon részével foglalkoznak, ahol a betegek maguktól is meggyógyulnának” – mondta egy konferencián dr. Szentes Tamás, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) helyettes vezetője. Szerinte az alapellátás légüres térbe került, feladatai nem definiáltak, és ezt a válságot az alapellátási törvény sem tudta feloldani.

Tarcza Orsolya
eLitMed.hu
2015. november 24.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Egészségpolitika

A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

Sokszor elhangzott már, politikai és szakmai érvként is, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége messze több egészségügyi költést engedne, mint amennyit fordítanak rá. Ezt tükrözik nagyjából a megbetegedési és halálozási mutatóink is. Most a világ egyik legrégebbi és a legnevesebb orvosi lapja, a Lancet állítja pengeélre a magyar helyzetet, benne pedig erős bírálatot is megfogalmaz a kormány felé.

Egészségpolitika

A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Fejfájás, alvászavar, húgyúti fertőzés, csontritkulás, reumatológiai bántalom, bőrgyógyászati problémák? Sokszor eszünkbe se jutna, hogy ne beutalót kérjünk, hanem a háziorvosunk is segíthet. Pedig problémáink nagy része orvosolható már az alapellátásban, nincs szükség a hosszú várakozásra a különböző szakrendeléseken. Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma arra hívja fel mind a páciensek, mind a kollégák figyelmét, hogy a panaszok jelentős része alapszinten is kiszűrhető, többségük akár orvosolható is.