Hírvilág

A konfliktus, vagy az alapellátás erősödik?

2016. FEBRUÁR 22.

Minél erősebb az alapellátás, annál alacsonyabb a halálozások száma, ezért kell erősíteni a betegellátásnak ezt a szintjét, ahol viszont úgy tűnik, már nem is a tervezett átalakítás, vagy az Alapellátási Törvényhez kapcsolódó rendeletek késlekedése a téma, hanem az idei költségvetésbe már tavaly betervezett 10 milliárd forint kiosztásának elmaradása kelt feszültséget.

Az alapellátást hajlamosak vagyunk a háziorvosokkal és a házi gyerekorvosokkal azonosítani, pedig sokkal több szereplője van, és a tervek szerint még több lesz – mondta Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár az IME egészségügyi szaklap legutóbbi konferenciáján. A tervek szerint az alapellátáshoz sorolnák a jövőben a foglalkozás-egészségügyet, és a jelenleg a szakellátáshoz tartozó otthonápolási szolgálatokat. Hangsúlyozta, hogy a tavaly elfogadott törvény komplex egészként tekint az ellátási szintre, és az oda tartozó szereplőkre, és bár a vonatkozó végrehajtási rendeletek még nem készültek el, ahogyan a jogszabály, úgy ezek is a népegészségügyi megközelítésre fókuszálnak, a szűrésről a megelőzésre és a primer prevencióra helyezve a hangsúlyokat. Jó sorvezető mindebben az alapellátási koncepció, amelynek összefoglalójában már szerepel a TÁMOP 6.2.5.B pályázat módszertana szerint kidolgozott lakosság közeli ellátás víziója is.

Az alapellátás legnagyobb problémája – akár az egészségügy egészében – a humánerőforrás hiánya. Az üres praxisok aránya most még uralható, és bár különféle pályázatoknak köszönhetően 75 új orvos került a rendszerbe, egyharmaduk tartósan betöltetlen körzetbe, 180 praxisban továbbra is helyettesítéssel biztosítják az ellátást. Tíz év múlva a háziorvosi korfa ismeretében nagyságrendekkel több orvos fog hiányozni, ezért már most döntés születik arról, hogy szélesebb körben és kompetenciákkal foglalkoztatnának szakdolgozókat a praxisokban. A háziorvosi munka 60-70 százalékban nem igényli az orvos jelenlétét, a krónikus betegek gondozását, receptjeik felírását, az életmódbeli tanácsadást egy magasan képzett ápoló is el tudja látni – magyarázta az államtitkár.


Fogászat nincs, EFI van


Meredeken emelkedik a betöltetlen fogorvosi körzetek száma, jelenleg 187 helyen nem biztosított a fogászati alapellátás, ráadásul a fogászok évek óta nem jutnak finanszírozási többlethez, annak ellenére, hogy az anyagköltség magas, és folyamatosan drágul. Az alapellátás humánerőforrás helyzetének komplex felmérése decemberben indult el, az Alapellátási Modellprogram (Svájci-projekt) lehetőséget kínált arra, hogy felkeressék a 6500 hazai praxist, és elkészítsék a teljes infrastruktúra térképét, a munkaerő mellett a kompetenciákra, felszereltségre és az orvos szakképzettségére vonatkozóan is.

Erős, az egészségfejlesztésre, megelőzésre és gondozásra egyaránt fókuszáló modell van kialakulóban, a jelenlegi feladatok erős koncentrálásával – folytatta a helyettes államtitkár. A többletfeladatokkal megerősített szolgáltatói hálózatot az egészségfejlesztési irodák (EFI) is erősítik, amelyek támogatják a lakosság közeli ellátást. Az irodák előfinanszírozást kapnak, amely októberben érkezik hozzájuk.


A héten eldől, mire ösztönöz Ónodi


Nem érkezett meg a háziorvosi számlákra az a tízmilliárd forint, amely tavaly nyár óta szerepel az idei évre készült költségvetésben, ráadásul a politikusoknak még abban sem sikerült egyezségre jutniuk, hogy béremelésre költhetik-e a praxisonként 130 ezer forintot az alapellátók, vagy ösztönzők mentén juthatnak hozzá – mondta egy budapesti konferencián az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, dr. Selmeczi Kamill. Emlékeztetett rá, hogy még tavaly ígéretet kaptak arra, hogy ezt az összeget a praxisnővérek fizetésemelésére fordíthatják, azonban az annak szétosztásához szükséges finanszírozási kormányrendelet még el sem készült. Mindeközben az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán arról beszél, hogy a 10 milliárd forintot többletfeladatok mentén osztják szét.

Ez utóbbi verziót erősítette meg ugyanezen a rendezvényen Ónodi, aki elismerve a késlekedést úgy fogalmazott, „kérést” is tesznek a pénz mellé. Az eLitMed.hu információi szerint bizonyos ellátási feladatokat, amelyeket most a szakellátás végez, az alapellátáshoz sorolnánk, és például az a háziorvos kaphatna több pénzt a keretből, aki hajlandó részt venni kreditpontos továbbképzésen annak érdekében, hogy a betegeit helyben kezelje. Mint arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára két héttel ezelőtt azt mondta, a támogatás az asszisztensek bérét hivatott fedezni. Ha Ónodi-Szűcs betartja múlt héten tett ígéretét – ami nem korrelál a parlamenti államtitkár szavaival –, a napokban döntés születik a többletforrás felhasználásáról.


A folytatás itt a kérdés


A nővér bérének szerény emelésére elegendő a pénz, azonban van olyan praxis, ahol két alkalmazottat is foglalkoztat a háziorvos – folytatta Selmeczi Kamill a problémák sorolását, hozzátéve, a béremelési folyamatot még Szócska Miklós indította el, távozásával azonban a folytatásra tett ígéretek is füstbe mentek. Zombor Gábor volt az az államtitkár, aki tisztában volt az egészségügy és az alapellátás gyakorlati kérdéseivel, vele intenzíven és érdemben tudtak tárgyalni a szakmai szervezetek, a tervezett felzárkóztatási lépések még most is megvannak. Az ex-államtitkár koncepciója az volt, hogy a 2017-es, majd az azt követő büdzsé is tartalmazza a praxisonkénti 130 ezer forintos finanszírozás bővülést, amelynek célja az volt, hogy a háziorvosok megkapják az összességében havi 500 ezer forintos plusz forrást.

Az új államtitkár színrelépésével megszakadtak a tárgyalások, ráadásul az Alapellátási Törvényhez tartozó végrehajtási rendeletek is késnek. Ez a megjegyzés különösen azért érdekes, mert a szakállamtitkár többször és több helyütt – így ezen a konferencián is – hangsúlyozta, hogy nem történt kormányváltás, csupán az egészségügyért felelős személy változott, a korábban kitűzött célok nem. Selmeczi Kamill végül arra is figyelmeztetett, hogy az alulfinanszírozottság, a kórházi adósságok újratermelődése, és az ágazat egészére jellemző szakemberhiány arra utal, hogy veszélyben van a betegbiztonság, amiért a döntéshozót terheli a felelősség.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-02-22

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az EFI nem egészségügyi ellátó

Aggályos az adatkezelés gyakorlata

Hírvilág

Ha nem lesz béremelés, nagygyűlést szerveznek a szakdolgozók

Sokan még mindig nem kapták meg a fizetésemelést

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Egészségpolitika

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

A háziorvosi rendelők új, tavasz óta tervezett törzskarton-rendszerének bevezetését első körben idén szeptember elsejével indították volna, majd második dátumként 2017. január elsejét jelölték meg. A jelenlegi állás szerint az év eleji kezdés is elodázódhat, hiszen legújabban a döntéshozók ezt a dátumot jelölték meg a kartonok kitöltéséhez és a feladat teljesítésének mibenlétéhez szükséges alapelvek kidolgozásának a zárónapjaként. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elvek és a gyakorlati alkalmazás között bizonyos időnek kell még eltelnie.

Hírvilág

Felháborodott háziorvosok

Felháborodtak a háziorvosok, mert visszamenőleg kamatostól kell visszafizetniük azt a kártyapénzt, amit az orvoshoz nem járó páciensek után kaptak.