Az agysejtek nem szeretik az ecstasyt
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az ecstasy (3,4-metilén-dioxi-metamphetamin, MDMA) a serdülők és a fiatal felnőttek körében kedvelt, pszichostimuláns hatású kábítószer. Nem könnyű feladat felmérni, hogy valóban okoz-e kognitív zavart vagy agykárosodást, mert általában nem állnak rendelkezésre a fogyasztása előtti, kiindulási adatok. Most egy holland kutatócsoport 188 olyan, átlagosan 22 éves fiatalt vont be egy prospektív vizsgálatba, akiknél fennállt a valószínűsége, hogy a jövőben fognak ecstasyt fogyasztani. Részletes neuroradiológiai kivizsgálást végeztek: SPECT-vizsgálattal mérték a szerotonin-szállítófehérjék sűrűségét, MR-spektroszkópiával az idegsejtek károsodását, diffúziós tenzor képalkotással az axonok épségét és perfúziós képalkotással a véráramlást. 12–36 hónappal később megismételték ezeket vizsgálatokat 59 személy esetében, akik azóta elkezdtek ecstasy-t fogyasztani (a szokásosnak mondhatóhoz képest inkább kis dózisban) és 56 alany esetében, akik azóta sem kaptak rá a szerre. Az újonnan ecstasyt fogyasztók az ismételt képalkotó vizsgálatok előtt két hétig absztinensek voltak – hogy csak a krónikus hatások kerüljenek mérésre. A nem fogyasztókhoz képest az ecstasyt szedő alanyokban csökkent a perfúzió a globus pallidusban és a putamenben, és romlott az axonok épsége a thalamusban és a frontoparietelis fehérállományban. Az eredmények a zavaró tényezők (például más kábítószerek használata) szerinti korrekció után is szignifikánsak maradtak. Ugyanezek a szerzők egy hasonlóan tervezett vizsgálatban korábban a pszichés funkciókat is felmérték az ecstasyszedést újonnan elkezdő személyekben, és a kognitív funkciók romlását tapasztalták. A vizsgálatok meggyőző bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy az ecstasy viszonylag alacsony adagban is kognitív hanyatlást és mérhető agykárosodást okozhat. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Brain 2008 Nov; 131:2936. Arch Gen Psychiatry 2007; 64:728.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Ecstasy-val a PTSD ellen; a demencia módosítható rizikófaktorai; a legnagyobb veszélyt jelentő vírusok és baktériumok; nevelőszülők életvitelét ellenőrző szűrés Magyarországon. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás